Belföld

Romlott a romák helyzete a rendszerváltás óta

A romák egyre intenzívebben kapcsolódnak be a politikai küzdelmekbe, amitől sokuk körülményeik javulását várja, mindhiába - írja a Magyar Hírlap.

A politika az összes súlyos társadalmi kérdéshez hasonlóan a roma kérdést is saját pozícióinak a megerősítéséhez használja eszközként – véli Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány elnöke.

Az elnökasszony szerint Kelet-Közép-Európában 1990 óta tovább romlott a cigányság helyzete. A rendszerváltásnak a kisebbségek a legnagyobb vesztesei, hiszen nem elég felkészültek az új kihívásokra, s hiányoznak érdekérvényesítő kapcsolataik ahhoz, hogy a társadalom aktív tagjai lehessenek – fogalmazott Törzsök.

Zolnay János kutató az oktatást tartja a felzárkóztatás szempontjából a legfontosabb tényezőnek. Adatai szerint a romáknak immár 75-76 százaléka elvégzi a nyolc általánost. Összesen 93 ezren tanulnak általános iskolában, s minden harmadik cigány nemzetiségi iskolába jár. A PISA-jelentése a magyar iskolarendszert tartja a legkevésbé esélyegyenlőséget biztosítónak egész Európában. A szervezet szerint óriási különbségek vannak az egyes iskolák követelményrendszere és a gyerekek teljesítménye között.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.