A nemzetközi piacok elmúlt heti hangulatát a kamatvárakozások határozták meg. Szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot 1 százalékról 1,25 százalékra. A tengerentúli elemzők 88 százaléka gondolta úgy a döntést megelőzően, hogy a Fed négy év után először ismét a monetáris szigorítás rögös útjára lép, ezért sokkal inkább az volt a kérdés, hogy a hozzá tartozó közleményben milyen utalás lesz a további kamatemelésekre.
Nüanszokon múlik minden. Amikor a befektetők meglátták a közleményben a várva várt „measured” szót – azaz: hogy a további kamatemelés üteme várhatóan mérsékelt marad –, vad kereskedésbe kezdtek, és az index emelkedni kezdett.
Árhullám a tengerentúlról
Az amerikai tőzsdék azonban mégsem tudták nyereséggel zárni a hetet, jórészt a gazdaság állapotáról érkező aggasztó hírek miatt, de egyéb technikai tényezők is szerepet játszottak. Ez utóbbi misztikus gyűjtőfogalom alatt nem értünk mást, mint azt, hogy a háromnapos hétvége előtt a befektetők zárták egyes pozícióikat, hiszen a Függetlenség Napja miatt hétfőn zárva tartanak az USA-ban a tőzsdék.
A gyengébb hétzárás fő oka azonban a júniusi munkanélküliségi adat volt, amely csalódást keltett. A kötvények ugyan száguldásnak indultak, hiszen a jelek szerint mégsem robog annyira az amerikai gazdaság szekere, és ez csak lassabb Fed kamatemelést fog lehetővé tenni. Ami a kötvényeknek jó, az a részvényeknek rossz a híres mondás szerint. Ez most is igazolódott, és az amerikai részvények, ha csekély mértékben is, de veszteséggel zárták a hetet.
|
A magyar piac annak köszönhetően úszta meg az esést, hogy a Mol remek hetet fogott ki. Az olajpapír 4,42 százalékot emelkedett 8385 forintig, ami történelmi csúcs. A forgalom nem volt eget verő, de a kereskedés elég egyoldalú volt. Jöttek a vevők, akik az eladóktól mentes piacon az egekbe rántották az árfolyamot.
Ami kérdésessé teszi a jelenlegi szint tarthatóságát, az a Jukosz körüli dráma és hatása a Molra. Egyrészt beszélhetünk fundamentális hatásról, hiszen a Jukosz látja el a Molt a fekete arannyal, az orosz hatóságok szemében szálkát jelentő vállalat pótlása többletköltségekkel járhat, amennyiben a Jukosz a héten leállítja termelését. Ez azonban a Mol méretéhez képest elhanyagolható veszteséget jelentene. A pszichológiai okok azonban sokkal nagyobb kárt tudnak tenni a Mol árfolyamában, amennyiban a külföldi befektetők pánikszerűen el akarnák hagyni a Nagy Medve országát. Ekkor a Jukosszal kapcsolatban lévő valamennyi vállalat részvényeit is eladhatják. Különösen azért lehet érintett a Mol, mert a Jukosszal közös olajmezőt működtet Szibériában, és oda 25 milliárd forintot fektetett.
Egy negatív szcenárió
Egyelőre azonban nem látszanak pánikszerű eladás jelei az orosz piacon. A moszkvai RTS index az elmúlt héten ugyan 5,6 százalékot veszített értékéből, de nem beszélhetünk népvándorlás jellegű menekülésről. A Jukosz a hétvégi razzia után 14 százalékot esett nyitásban, de a többi vállalat részvényei csak mérsékeltebb esést mutatnak. A helyzet kulcsa abban van, hogy a kormány ellenséges lépései ezidáig nem terjedtek túl a Jukosz határain, azaz a többi cég feltehetően nincs veszélyben.
A magyar piac vélhetően vesztesként jönne ki egy általános gyengülésből, több okból kifolyólag is. Egyrészt még mindig egyazon befektetési régióba tartozunk, és a befektetők általában arányosan csökkentik befektetéseiket a régión belül. Másrészt a pánik idején megugró részvénypiaci volatilitás megszólaltathatja a vészcsengőt a kockázatkezelők fejében, akik a kitettség csökkentésére szólítják fel az alapkezelőket, akik pedig ilyenkor először a likvid befektetésektől szabadulnak meg.
Ezért egy ilyen negatív forgatókönyv esetén nem szabad csupán a Mol esésére számítani, hanem az orosz eseményektől teljesen független az OTP is nyomás alá kerülne, a Matávval és a gyógyszepapírokkal egyetemben. Reméljük azonban, hogy ez csak vízió marad, és az orosz kormány felméri, micsoda tűzzel játszik.
