Az egyik alvállalkozó késlekedése ellenére is összesen 108 kilométernyi új autópályát adtak át június utolsó és július első napjaiban a forgalomnak a horvát közjogi méltóságok. A tervek szerint három hét múlva újabb 69 kilométeres szakasz készül el az alig tízévesre tervezett „évszázados sztrádaépítési program” keretében.
A nagyításhoz kattintson a képre!
Mostantól Zadar ugyanolyan “közel” kerül Zágrábhoz, mint korábban Rijeka, s talán megindulhat a Split környéki, polgárháború sújtotta vidék gazdasági fellendülése. A horvát gazdaság húzóágazata most egyértelműen a sztrádaipar, amely nem csupán az egyik legnagyobb foglalkoztató, de a logisztikai és turisztikai hatásai sem elhanyagolhatóak.
|
A mostani csúszás ellenére a Horvát Utak Vállalat tartani tudja terveit – legalábbis most úgy látszik -, s 2008-ra kiépíti déli szomszédunk teljes, 1500 kilométeres autópálya-hálózatát. A közvetlenül 10 ezer, közvetve további 5 ezer embert foglalkoztató horvát sztrádagyárban persze már a jövőre is gondolnak, s nyílt titok, hogy keresik a külföldi megrendeléseket a hamarosan felszabaduló kapacitások lekötésére.
Az elmúlt egy évben a Horvát Utak Vállalat számára ideális felvonulási terepnek ígérkező Budapest-Ploce autópálya bosznia-hercegovinai szakaszának építéséért tett komoly erőfeszítéseket a zágrábi diplomácia. Annyit már legalább sikerült elérniük, hogy megtörték a sokáig kizárólagos befutónak tekinthető, muzulmán érdekkörbe tartozó bosnyák-malájziai tulajdonban lévő szarajevói Bosmal cég monopóliumát – így a versenyfutás továbbra is nyílt, illetve egyes elemzők szerint a horvátok állnak jobban.
|
A boszniai koncesszió azonban még a „jövő zenéje”, míg a Dalmatina autópálya most átadott szakaszaihoz a mai horvát politikai szóhasználat a hangzatos „sztráda a jövőbe” jelszót kötötte. Ahogy Ivo Szanader horvát miniszterelnök fogalmazott: a Zágráb-Split autópálya Zadar és Split közti szakaszán átadott 108 kilométernyi új sztrádát a jövőnek építették.
Annál is inkább, mert amíg a korábban kiépített Zágráb-Rijeka sztráda az egyébként is fejlettebb északi tengerpart úthálózatát bővítette, addig a most megnyitott utak az ország egyik gazdaságilag legelmaradottabb, s a polgárháború által is erősen sújtott – az egykor a néhány éve felszámolt szakadár szerb krajinához tartozó, illetve azzal szomszédos – területeit kapcsolja az európai vérkeringésbe. Az új út ezáltal túlmutat a szűken vett turisztikai érdekeken, s korántsem csupán a tengerparti sávra korlátozódik gazdaságélénkítő hatása.
|
A háromhetes késésnél több figyelmet kapott az a bejelentés, mely szerint az autópályadíjakat átlagosan 14 százalékkal felemelik. A díjemelésből 400 millió eurós többletbevételt remél a kormányzat az elkövetkező öt évben, és ezt további útépítésre, illetve az utak karbantartására kívánja fordítani.
Elemzők szerint a fokozott többletbevételi igényt két tényező is indokolja. Egyfelől az elmúlt évek feszített ütemű építkezései nyomán jelentősen megnőtt a karbantartandó autópálya-felület. Másrészt az építkezések utolsó lépcsőjében, a Split és Dubrovnik közötti szakaszon a korábbinál is nehezebb természeti akadályok várnak az építőkre.
|
A megemelt útdíjak sem változtatnak azonban azon a tényen, hogy a horvátok ezúttal is a “fapados” sztrádamodellt alkalmazták, vagyis a kiszolgáló létesítmények – benzinkutak, pihenők – építése messze lemaradt az útpályáétól. Szakértők becslései szerint a horvátországi autópályák építésére 2001 és 2005 között fordított összeg még ellenére is elérheti a 20 milliárd kunát, azaz 3,3 milliárd dollárt.
A hihetetlennek tűnő összeget nem tartották túlzónak sem a mostani, sem a korábbi kormányzatok. Abban ugyanis nemzeti konszenzus tapasztalható déli szomszédunknál, hogy az ország északi részét és a fővárost az adriai tengerparttal összekötő két autópálya a gazdasági növekedés egyik legfőbb tényezője.
