Az állami statisztikák szerint Kínában 2003-ban több mint kétmillió autót adtak el, 80 százalékkal többet, mint 2002-ben. Az autóvásárlás fő motivációja, csakúgy mint nálunk, a kényelem, a komfort és a presztízs. Ehhez tavaly jött még a SARS-járvány, a kínaiak egy részét arra késztetve, hogy a tömeges érintkezés elkerülése végett a tömegközlekedés helyett inkább az autót válasszák.

A becslések szerint 2010-re 57 millió, 2020-ra 130 millió autó közlekedik majd a világ legnépesebb országában. Jelenleg körülbelül 4,5 millió autó van forgalomban. A statisztikák szerint jelenleg csupán ezerből három kínainak van autója, de az 1,3 milliárd lakosú, gazdaságilag szárnyaló nemzetről nem nehéz elképzelni, hogy hamarosan a világ legnagyobb autópiaca lesz.
Az autógyártók ezt már régen felismerték – és több milliárd dollárt el is költöttek a megfelelő piaci torta kihasítására. Az ázsiai ország útjain kínai cégekkel együttműködésben gyártott Audik, BMW-k és japán, illetve amerikai luxusautók közlekednek, a helyiek számára megfizethetőbb, 4-7 ezer dollár között mozgó kínai modellek mellett.
|
A kínai autótulajdonosok egyelőre a tehetős városiak közül kerülnek ki, ám a szakértők szerint az olcsóbb modellek, valamint a használt autók a közeljövőben a kevésbé tehetősek számára is elérhetőek lesznek. A növekvő autóállomány már most egyre több fejtörést okoz az ország elöljáróinak, valamint a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak. Elengedhetetlennek tűnik a közlekedési szokások átalakítása – egyes főutakról például már ki is tiltották a kerékpárosokat, igaz, a két keréken közlekedők többsége az intézkedéseket nem tartja be.
Peking már most óriási dugókkal küzd, annak ellenére, hogy a városnak hat elvezető körgyűrűje van, és további három építésát tervezik. Az egyelőre szerény autóállomány ellenére Kína máris világelső a halálos kimenetelű balesetek számát illetően. Az elmúlt két évben a közúti halálos balesetek száma meghaladta évente a százezret.
Nő a benzinkereslet és a légszennyezés
A kínai autótulajdonosok számának növekedése érezhető hatást gyakorol majd a világ olajpiacára is. Kína már jelenleg is a világ második legnagyobb olajfelhasználója az USA után, habár fogyasztása csupán harmada az világ vezető gazdasági államáénak. A növekedés azonban látványos: tavaly 10 százalékkal, idén becslések szerint 13 százalékkal nő az ország olajkereslete. Míg egy évtizede az ország benzinszükséglete a teljes olajszükséglet csupán egytizedét tette ki, ma már körülbelül az egyharmada.

Az autók számának ugrásszerű növekedésével természetesen nő a kipufogógázok kibocsátása is, tovább súlyosbítva a kínai városok már most sem elhanyagolható légszennyezési problémáit. Az USA után Kína a második az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása terén – és az elkövetkező években, részben a kínai autóboom következtében, az ázsiai ország lekörözi Amerikát.
Bár a levegőminőség romlása egyelőre túlnyomó részt a fosszilis tüzelőanyagok használatával magyarázható, a nagyvárosokban a légszennyezésért már 50-50 százalékban okolható az ipar és a közlekedés. A probléma csak szigorú, időben történő szabályozással és a környezetbarátabb autók terjedésének támogatásával oldható meg. A kínai kormány próbálkozik is a kezelésével: fejlesztik a busz- és vonathálózatot, valamint kibocsátási normák bevezetését is tervezik. Szabályozói oldalról az ország még idejében megelőzhetné a bajt.
