A vezető vasárnapi brit lap szerint az ügy kivizsgálásátvégző szakértők pontosan fel akarják tárni Annan fiának kapcsolatát egy olyan vállalattal, amely a szankciók éveiben működtetett, és az eredetileg jótékonysági célú program idején iraki olajeladási ügyleteket kötött.
Az 1996-ban indult „olajat élelmiszerért” program hivatalos célja az lett volna, hogy Szaddám Huszein egykori iraki diktátor rezsimje ellenőrzött olajeladások bevételeiből meghatározott termékeket – élelmiszert, gyógyszereket és egyéb alapellátási cikkeket – importáljon a szankciók lakossági hatásainak enyhítésére. Mind erősebb a gyanú azonban, hogy az ügyleteket korrupt módon irányították a Huszeinnel állítólag összejátszó illetékes ENSZ-tisztviselők.
A The Sunday Times által látott dokumentumok szerint Kojo Annan, Kofi Annan ENSZ-főtitkár fia igazgatói posztot töltött be Ahmed Zaki Jamani sejk, Szaúd-Arábia rendkívüli befolyású volt olajipari minisztere fiának, Hani Jamaninak cégénél. A cég egyik alvállalkozása 2001-ben 1 millió hordó iraki olaj marokkói exportjára kötött szerződést, és opciót kapott további 1 millió hordó eladására.
A 60 millió dolláros ügylet bevétele valójában az ifjabb Annan által igazgatott fő Jamani-céget illette – mondta a brit lap név nélkül idézett forrása.
Kojo Annan mindazonáltal cáfolja érintettségét az ügyletben, azzal, hogy már 2001 júliusában, a tranzakció időpontja előtt két hónappal távozott a Jamani-cégtől. Londoni ügyvédjei szerint meg is van a pontos dátummal ellátott felmondási nyilatkozat, jóllehet Kojo Annan ezt nem volt hajlandó bemutatni a The Sunday Timesnak – írta a lap.
Az ifjabb Annan a cikk szerint 1999-ben lépett be az ifjabb Jamani cégéhez, két évvel azután, hogy apját ENSZ-főtitkárrá választották. A vállalathoz „közel álló” egyik forrás szerint Kojo Annan jószerivel csak a nevét kölcsönözte a cégnek. „Az Annan névnek nyilvánvalóan van bizonyos súlya, ha az ember Afrikában akar ügyleteket nyélbe ütni” – mondta a brit lap forrása.
A Financial Times brit üzleti napilap már márciusban azt írta: az ENSZ-nél már 2000-ben tudtak arról, hogy korrupció övezi a több milliárd dolláros iraki „olajat élelmiszerért” programot. A lap akkori cikke felidézte azt a januári iraki lapértesülést is, amely szerint a visszaélések részeként egyes külföldi vállalatok és magánszemélyek „olajértékesítési joghoz” – és ezzel anyagi előnyökhöz – jutottak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
