Gazdasági fejlettségét, kockázati szintjét és stabilitását tekintve a cseh-lengyel-magyar hármast sorolják általában a nemzetközi befektetők az újonnan csatlakozó államok éllovasai közé, ám a még kiaknázatlan lehetőségek és a viszonylag magasabb növekedési esélyek miatt figyelmük egyre inkább a velünk szomszédos Szlovákia, illetve a távolabbi balti államok felé is fordul. Az ingatlanbefektetők ezeken a piacokon elsősorban az irodák szegmensében táplálnak nagy reményeket, éves szinten 15 százalékot közelítő hozammal.
Szlovákia – pozsonyi árrobbanás
A szlovák ingatlanpiac stabil növekedést mutatott az elmúlt években. Az árak elszabadulását jól példázza, hogy még Pozsony panelnegyedében (a Bratislava Bronx csúfnévvel illetett szürke városrészeken) is csaknem megduplázódtak az árak: egy felújításra szoruló kétszobás panellakásért három évvel ezelőtt 28 ezer dollárt (közel 600 ezer forintot) kértek, 2003-ban már 48 ezret (durván egymillió forintot). A pozsonyi lakások négyzetméterára jelenleg 760-1820 dollár (150-400 ezer forint) között mozog, és elemzők szerint biztosra vehető a további drágulás a fővárosi lakáspiacon. Ennek megfelelően egyre nagyobb az igény az új ingatlanokra, amit a beruházók egyelőre nem is tudnak kielégíteni, az új építkezéseken sokszor már a befejezés előtt elkelnek a lakások. 
A nemzetközi (elsősorban osztrák és német) befektetők figyelmének fókuszában ugyanakkor az ottani irodapiac áll. A kereslet bővülésével párhuzamosan jelentős beruházások színterévé vált Pozsony, miután az irodák kihasználtsági rátája európai viszonylatban még igen magas (az új épületekben megközelíti a 90 százalékot), és az átlagosan és négyzetméterenként 13,5 euróra tehető bérleti díjak is stabilan tartják magukat. Ugyanakkor a Colliers International legfrissebb tanulmánya arra mutat rá, hogy a kínálat felzárkózásával párhuzamosan a bérleti díjak még belátható ideig nem fognak tovább emelkedni. Az ingatlanbefektetéseken realizálható hozamokat illetően a várakozások 10-15 százalék között szóródnak, mintegy hároméves lemaradást mutatva a cseh vagy magyar ingatlanpiac tapasztalataival.
Az uniós csatlakozással és Szlovákia felzárkózásával párhuzamosan az ipari ingatlanok terén is nagy fellendülést prognosztizálnak az elemzők, miután ezekből – különösen megfelelő színvonalon és jó közlekedéssel – még igen szűkös a kínálat. A nagy multinacionális üzlethálózatok és bevásárlóközpontok is egyre nagyobb számban vetik meg lábukat a szlovák piacon, így ez a részpiac is felfutó szakaszban van.
|
A balti államok sajátos természeti adottságai miatt a befetetők érdeklődése nem koncentrálódik egyedül a fővárosok ingatlanpiacára. Mindhárom ország fontos tengerparti üdülővárosokkal büszkélkedhet, ahol az ingatlanárak már évekkel ezelőtt emelkedésbe kezdtek, jóllehet magyar, pláne nyugat-európai viszonylatban még mindig hallatlanul alacsonyak.
A lettországi Jurmalában például a beépíthető parti területek és az eladó ingatlanok egyre szűkülő kínálata nyomja felfelé az árakat, ám egy valamirevaló ingatlan négyzetmétere még így is durván 100 dollárnál (20 ezer forintnál) kezdődik. A tengertől távolabb eső részeken sem ritka a 120-130 dolláros ár, amit a jó panoráma természetesen nagyságrendekkel megemel.
Az építészeti értékeket is hordozó régi családi házak, nyaralók állapota azonban szinte minden esetben meglehetősen patinás, így az új tulajdonosnak a felújításra, korszerűsítésre is súlyos összegeket kell áldozni, nem beszélve a műemlékvédelmi hatóságokkal való egyeztetések terhéről. A Jurmala környéki ingatlanok forgalmában és értékében mindazonáltal dinamikus bővülés tapasztalható, különösen – az említett nehézségek miatt – az újonnan épült vagy egy-két éves házak, lakások piacán.
Litvánia legfontosabb üdülővárosában egészen más a helyzet: Palanga ingatlanárai ugyanis néhány éve megmakacsolták magukat, és a nemzetközi szakértők előrejelzései ellenére, alig észrevehetően emelkedtek. A városon belül azért komoly egyenetlenségek vannak: a tengerparti utcákban 650-1350 dolláros (135-280 ezer forintos) négyzetméterárakon lehet csak telekhez jutni, míg egy klasszikus külvárosi panellakásért 430-800 dollárt (90-165 ezer forintot) kérnek el négyzetméterenként.
Lehetőségek Észtországban
A legészakibb Észtország büszkélkedhet a legszebb gazdasági mutatókkal, és a legfejlettebb ingatlanpiaccal. A balti üdülőközpontok közül legkiépítettebb és legkorszerűbb infrastrukturájú tengerparti Pärnu ingatlanárai ennek megfelelően stabilan emelkednek, az elmúlt öt évben éves szinten 20 százalékot közelítő mértékben (az infláció eközben 3-3,5 százalékon stabilizálódott). De a legexkluzívabbnak számító negyedekben is csak durván 100 dollárba (20 ezer forintba) kerülnek a telkek négyzetméterenként.
Ingatlanokhoz és földterületekhez a balti államok közül egyébként Észtországban a legkönnyebb hozzájutni, a külföldi és hazai befektetők azonos elbírálás alá esnek, magánszemélyek és intézmények szabadon vásárolhatnak. Az unió állampolgárai Lettországban és Litvániában is viszonylag szabadon fektethetnek ingatlanokba, egyedül a mezőgazdasági földterületekre maradtak érvényben átmeneti korlátozások.
