A magyar energiapolitika mozgástere nagyon szűk és a globalizáció terjedésével elérkezett a nemzeti energiapolitikák alkonya. Utalt arra, hogy Magyarország energiafelhasználása az elmúlt tíz évben 1050-1080 petajoule között ingadozott és ez a GDP-re vetítve 25-30 százalékkal kedvezőbb, mint az európai uniós országok átlaga. Hegedűs Miklós kifejtette, hogy az államnak tulajdonosként fontos szerepe van az energiapolitikában, ám helytelen lenne, ha mint piaci szereplő, szociálpolitikai beavatkozással élne.
Ezzel összefüggésben Vajda György akadémikus kiemelte, hogy a magyar energiaszükséglet 70 százalékos importigénye várhatóan a következő években nőni fog, ennek mérséklésére 2020-ig hat gigawatt erőművi kapacitást kellene létrehozni.
Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az ellátás biztonsága elsőszámú prioritás az Európai Unióban és Magyarországon is. Kiemelte, hogy a villamosenergia-termelést nem lehet függetleníteni az importtól, ennek ellenére célszerű lenne egy alap- és több kisebb erőmű építése Magyarországon az elkövetkező években.
A helyettes államtitkár közölte: a hazai gázellátást jelentősen javítaná az unió Nabucco programja által 4 milliárd euró költséggel tervezett 3.500 kilométer hosszú gázvezeték, amely a Kaszpi-tengert Ausztriával kötné össze Magyarországon át.
Hatvani György kifejtette, hogy a magyarországi mélyművelésű szénbányászat szinte megszűnt az elmúlt években, ám a lignitforrás még jelentős, aminek kifejtéséről nem mondhat le a magyar energiapolitika. Emlékeztetett arra, hogy a megújuló energiaforrások elterjedését támogatja az Európai Unió. Ennek megfelelően Magyarország is kidolgozta a nemzeti megújuló energia programját, amelynek beruházási igénye mintegy 500 milliárd forint.
A helyettes államtitkár szerint az energia szakmában egyetértés van abban a kérdésben, hogy a paksi atomerőmű élettartamát meg kell hosszabbítani, mivel a Magyarországon felhasznált villamos energia csaknem felét jelenleg is az atomerőmű biztosítja, és ez a középtávon is így marad.
Kapolyi László akadémikus szólt arról, hogy a villamosenergia-kereskedelem szempontjából Magyarország fordító korong szerepet láthat el a közeljövőben, mivel már ma is a Lengyelországból, Szlovákiából, Ukrajnából importált villamos energia Magyarországon keresztül jut el Horvátország, Szlovénia és Románia felé.
