Az ázsiai piacon az olaj hordójának ára elérte a 40,5 dollárt. Az északi-tengeri olaj hordója is már 37,5 dollár. A Riyad Bank vezető közgazdásza szerint a hétvégi terrorakció eredményeként jelentkező pánik az oka az árnövekedésnek és nem a növekvő igények.
A két héttel ezelőtti 41,85 dolláros ár után pénteken 39,93 dolláros árral zárt a New York- i tőzsde. Bár ezt több évtizedes csúcsnak könyvelték el, a közgazdászokok igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket: az 1970-es évek végi olajár-ugrás nagyobb volt. A fő olajkitermelő országok reményei szerint az e hét csütörtökre tervezett bejrúti találkozó kitermelés-növekedést fog hozni.
Szaúd-Arábia tervei szerint az OPEC országok napi 2,5 millió hordóval több olajat fognak piacra dobni, ők pedig még további 800 ezerrel többet. A katari álláspont is biztató, az energiaügyi miniszter szerint az OPEC annyit fog kitermelni, amennyire igény van. Egy OPEC szóvivő szerint Kuvait, az Egyesült Arab Emirátus és Szaúd-Arábia akár napi 3 millió hordós teljesítményt is tudna produkálni.
További aggodalmak
Egyes elemzők szerint a kitermeléstől a felvevőpiacig hoszzú az út és az árcsökkenés így nem garantált. Mellesleg több másik olajkitermelő ország, Mexikó, Oroszország és Nigéria is az eladásra szánt olaj mennyiségének növelését jelentette be, de ennek technikai akadályai vannak.
A magasan tartott árak csak rövid távon kedveznek az olajból élő országoknak, ugyanis ez hosszú távon a felvevő ország gazdaságának romlásához, másrészről pedig alternatív energiaforrások utáni gyorsuló kutatáshoz vezethet.
Az OPEC szándékai szerint 22 és 28 dollár között tartanák az árakat, de a Szaúd-Arábia ellen kezdődő terror ennek komoly akadálya lehet. Az olajárak ezévi eddigi 25 százalékos ugrása nem kedvez az európai gazdasági térségnek sem, a várt gazdasági növekedés elmaradhat a várttól (1,7 százalék helyett 1,6), és az infláció (1,8 százalék helyett 2) is nagyobb mértékben nőhet.
