Belföld

Tőzsdei játszma – a bank mindent visz

Most elhárulhat a két budapesti tőzsde egyesülésének legfőbb akadálya. A legutóbb a Keler Rt. elszámolóházi társaság tulajdonjoga miatt vétózó jegybank most hozzájuthat az áhított tulajdoni többséghez.

A Magyar Nemzeti Bank megegyezett a HVB Bank Hungary Rt.-vel, a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb tulajdonosával, amelynek alapján az MNB válhat a Keler Rt. elszámolóházi társaság többségi tulajdonosává. Az MNB egyelőre sem a megvásárolt részvénymennyiséget, sem a vételárat nem árulta el.


Az MNB közlése szerint az MNB mint a Keler 50 százalékos tulajdonosa korábban bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával annak kapcsán, hogy a BÉT meg akarta vásárolni a Budapesti Árutőzsde Rt.-től (BÁT) a tulajdonában lévő 25 százaléknyi Keler-csomagot. Az MNB stratégiai célja a többségi tulajdon megszerzésével a Keler hosszú távú, stabil működésének fenntartása – közölte a jegybank.






 

Új index az értéktőzsdén

A Budapesti Értéktőzsde Rt. új, a közepes és kis kapitalizációjú papírok árváltozását összegző indexet vezet be a jövő hónapban – közölte a BÉT. A BUMIX (a Budapesti Értéktőzsde Közepes és Kis Kapitalizációjú Részvényeinek Indexe) bevezetésével a BÉT által közölt részvényindexek száma ötre nő.


Bomba a közgyűlésen


A jegybank mostani közleménye viharos tárgyalássorozat végére tehet pontot. Korábban ugyanis sokáig „teljesen levajazottnak” tűnt a két budapesti tőzsde, a BÁT és a BÉT egyesülése, ám a Budapesti Értéktőzsde Rt. májusi közgyűlésén robbant a bomba: a különérdekű felek – mint a bankok és befektetés szolgáltatók, illetve a pénzügyi befektetők – sorra leszavazták egymás gondosan egyeztetett javaslatait.


A közgyűlési szavazatháborúban döntő szerepe volt annak, hogy a Budapesti Árutőzsde (BÁT) Rt. a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közbelépése nyomán nem adta el a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt.-ben meglevő 25 százalékos tulajdonhányadát a BÉT-nek. A BÁT-BÉT-Keler egyesülés akkori megfeneklésében személyes és politikai ellenszenv egyaránt közrejátszott.






Politikai lobbi

Elemzők szerint a jegybank lépésének mozgatórugója a BÉT és a BÁT meghatározó tulajdonosaivá vált pénzügyi befektetőkkel szembeni ellenszenv lehetett. Amit csak részben magyaráz az, hogy Albrecht Ottó, a Cashline Értékpapír Rt. vezérigazgatója többször is élesen bírálta tavaly a jegybank kamatdöntéseit, sőt, még az sem elegendő indok, hogy Korányi G. Tamás korábban „perben-haragban” állt az akkor Auth Henrik mai MNB-alelnök által vezetett Postabankkal. Sokkal inkább az lehet a háttérben, hogy a mai kormányzattal szemben álló Járai Zsigmond vezette jegybanknak szemet szúr Leisztinger Tamás milliárdos spekuláns szocialista kötődése.


Kapós a pénzgyár



A korábban 25-25 százalékban a két tőzsde, míg 50 százalékban a jegybank tulajdonában levő Keler sorsa nem véletlenül került a figyelem középpontjában. Elemzők emlékeztetnek rá, hogy az elszámolóház saját tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, készpénzállománya pedig megközelíti azt, s 1,1 milliárdos nyereséget ért el tavaly: gyakorlatilag tehát pénzgyárként működik.

Tulajdonosai közül a BÉT 124 (amortizáció nélkül viszont 602) milliós eredményt termelt, a BÁT viszont nem tud stabilan nyereségesen gazdálkodni. A 2004 elejére mind a BÉT-en, mind a BÁT-on többségbe került pénzügyi befektetői kör vezetésével a két tőzsde rendkívüli közgyűlései februárban döntöttek arról, hogy a börzék integrációjának alappilléreként a BÁT eladja a BÉT-nek 25 százalékos Keler-pakettjét. Vételárként az elszámolóház készpénzállományát vették alapul, s azt 2 milliárd 887 millió forintban határozták meg. Az MNB azonban váratlanul bejelentette, hogy élni kíván elővételi jogával, s megvenné a BÁT Keler-pakettjének kétharmadát, a társaság összes részvényének tehát mintegy 16 százalékát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik