A honvédelmi tárca négypárti konszenzust szeretne a sorkötelezettség megszüntetéséről és az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosításról. Ennek ellenére a miniszter adott esetben úgy is dönthet, hogy egyetlen fiatalt sem hívnak be a sorkötelezettség alá tartozók közül.
A laktanya-rekonstrukció, a lakásépítés és a technikai fejlesztésekre tavaly elköltött 61 milliárd forint a honvédségnél megteremtette a feltételeket a sorkötelesség megszüntetéséhez – nyilatkozta Vadai Ágnes, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szocialista tagja. Elmondása szerint a sorkötelezettséget mindenképpen megszüntetik, akkor is, ha az ellenzékkel nem sikerül megegyezniük. Még a következő augusztusi bevonulás előtt kiderülhet, hogy lesz-e politikai konszenzus a sorkötelesség megszüntetéséről és az ezzel járó alkotmánymódosításról.
Mindezzel kapcsolatban Bocskai István, a honvédelmi tárca kommunikációs főigazgató-helyettese a FigyelőNetnek elmondta: a minisztérium tervezete, amely a négy párt elé kerül elsősorban azt célozza, hogy azoknak a karrierjét, akik tanulni vagy dolgozni akarnak, ne törje ketté a katonai szolgálat. Ugyanakkor a jövőben katonának csak azok jöjjenek, akik vállalják az ezzel kapcsolatos feladatokat.
A minisztérium egyébként már számos tendert írt ki azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg sorkötelesek által végzett munkákat külső beszállítók végezzék vagy éppen a törzsállomány, vagy a szerződéses katonák lássák el. Az őrzés-védelemre például már tendereket írtak ki, akárcsak a konyhai szolgáltatások, a takarítás elvégzésére. Néhol már a külső cégek meg is kezdték a munkájukat.
Bocskai István hangsúlyozta, hogy a honvédelmi miniszter nem függesztheti fel a sorozást, hanem egyszerűen joga van annak a meghatározására, hogy egy adott korosztályból hány fiatalt hívnak be katonának. Adott esetben ez a szám nulla is lehet. Ez azonban nem végleges megoldása a kérdésnek, ezért szeretné a honvédelmi tárca az alkotmányban is rögzíteni a sorkötelezettség eltörlését.
