Járai Zsigmond megítélése szerint az Európai Unióban elindult egyfajta gazdasági fellendülés, ez a magyar gazdaság számára is kiváló lehetőséget kínál a szükséges reformokhoz, az államháztartás reformjának előkészítéshez és megvalósításához.
Alapvetően a magyar gazdaság versenyképessége nem rossz – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hozzátéve: van egy erős magánszektor, amely jó és versenyképes, és jó irányba halad. “A fő problémát abban látom, hogy azok a reformok, amelyek az elmúlt 15 évben végbementek a magánszektorban, nem mentek végbe az állami szektorban, azaz ma van egy jól működő magánszektorunk és van egy pazarló, drága és rosszul működő állami szektorunk” – hangsúlyozta a jegybankelnök.
Az állami szektor rendbehozatalával lehetne a legtöbbet javítani a gazdaság versenyképességén – hangoztatta Járai Zsigmond, hogy e tekintetben nem túl optimista. A kormány programja, amelyet az EU-nak is eljuttatott lassú javítást tartalmaz, míg az MNB-ben úgy gondolják, hogy gyorsabb javításra lenne szükség.
Az euró bevezetésének 2010-es céldátumára vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: “ezt úgy tudjuk elérni, ha fegyelmezett gazdaságpolitika és költségvetés lesz Magyarországon, a bérek a termelékenység ütemével megegyező ütemben növekednek”. Hozzátette: “az egyik kritérium, hogy az infláció 3 százalék alá csökkenjen, s e szempontból a tíz újonnan csatlakozott ország közül mindenki más többet teljesít Magyarországnál. E szempontból “pillanatnyilag a legtávolabb állunk az euró bevezetésétől” – mondta.
Járai Zsigmond a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) Magyarországról szóló legfrissebb – februárban elkészült, az igazgatótanács által május 24-én elfogadott – jelentésére hivatkozva azt mondta: szinte szóról szóra megegyezik a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében publikált helyzettel, tehát az IMF is úgy látja: reformokra lenne szükség, az ide költségvetési deficit nagyon nehezen lesz tartható.
“A mi megítélésünk szerint (…) a legvalószínűbb, hogy nagyobb lesz a költségvetési deficit, mint a tervezett 4,6 százalék, ha nem lesz további kiigazítás” – mondta Járai.
Utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság által kedden hatályon kívül helyezett gyógyszerár-csökkentés ugyancsak növeli a kockázatát annak, hogy nagyobb lesz a költségvetési hiánya a tervezettnél, s tovább növeli az infláció leszorításának kockázatát is, hiszen az idei és a jövő évre tervezett, viszonylag alacsony inflációt úgy számolták, hogy ebben az alacsonyabb gyógyszerárakat vették figyelembe.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
