Kelet-Európa atomerőműveket épít

Kelet-Európa nem lehet meg atomerőművek nélkül – legalábbis erre utal, hogy időről időre új blokkok, sőt új erőművek tervei kerülnek napvilágra. Európa nyugati felén növekvő aggodalommal figyelik a frissen csatlakozott és az éppen csatlakozni készülő országok terveit. A keleti atomlobbinak persze még hasznot is hajthat ez az aggodalom, hiszen így uniós forrásokra számíthat a régi, orosz technológia felújításához.

Felülbírálták a stoppot A szlovák gazdasági minisztérium még 2000-ben úgy döntött, hogy nem fejezik be a mohi atomerőművet, de Pavel Rusko, akit tavaly októberben neveztek ki gazdasági miniszterré, a nemrégiben elkészített tanulmányokra hivatkozva felülbírálta ezt az elképzelést. Szlovákia EU-megbízottja, Jan Figel úgy látja, hogy a mohi erőmű összhangban áll Szlovákia EU-vállalásával, de figyelembe kell venni a téma érzékenységét.

Újrakezdik az építkezést Mohiban? 

Alig egy évvel azután, hogy Martin Pecina, az ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes Prágában – nem kis nemzetközi vihart okozva – bejelentette: két új atomreaktor építése kezdődik meg 2009-ben a dél-csehországi temelíni atomerőműben, most a szlovák illetékesek jelezték, hogy meg akarják építeni a mohi (Mochovce) atomerőmű harmadik és negyedik blokkját. Pavol Rusko szlovák gazdasági miniszter hétvégi bejelentése komoly hullámokat keltett Ausztriában, ahol vezető politikusok biztonsági okokból ellenzik az erőmű továbbépítését. Rusko azonban jelezte: Ausztria fenntartásai nem befolyásolják az erőmű befejezését, lévén szó „Szlovákia stratégiai érdekéről”.

Mint azt Rusko elmondta: az új blokkok megépítését össze akarják kapcsolni a Slovenske Elektrarne (SE) állami energiakonszern privatizációjával. A szlovák gazdasági miniszter azoknak a pályázóknak szeretne elsőbbséget adni az SE magánosításánál, amelyek készek a teljes SE-konszernt a Jaslovske Bohunice-i és a mohi (Mochovce) atomerőművekkel együtt átvenni.

Paksi újraindítás nyáron? A tervek szerint a paksi atomerőmű tavaly üzemzavar miatt leállított kettes blokkját még a nyáron újraindítják. Erre azonban csak azt követően kerül sor, hogy az üzemzavar elhárításával kapcsolatos műszaki terveket engedélyezte az Országos Atomenergia Hivatal.

Ausztria kivár – ez egyszer már bevált

A váratlan szlovák bejelentésre viszonylag visszafogottan reagált az osztrák kormány. Josef Pröll néppárti mezőgazdasági miniszter hétfői bécsi nyilatkozatában óvott az elhamarkodott állásfoglalástól, bár az osztrák ellenzék határozott fellépést sürgetett a kormánytól a szlovák atomipari tervekkel kapcsolatban.

Pröll miniszter szerint az osztrák rádióban elhangzottak „csak egy miniszter véleményét” jelentik, míg Ausztria „a szlovák kormány egészének” a véleményére kíváncsi. Arra is emlékeztetett, hogy hasonló eset már előfordult Csehországgal kapcsolatban is, amikor a múlt év májusában Milan Urban cseh ipari és kereskedelmi miniszter már arról beszélt, hogy a temelíni atomerőműben két újabb reaktort szeretnének építeni, majd később visszatáncolt a bejelentésétől.

Román tervek EU-pénzből Románia 223,5 millió eurós hitelt kap az Európai Uniótól, hogy a jelenleg csupán félkész állapotban lévő cernavodai atomerőmű biztonsági rendszerét fejlesszék. A zöldek ugyan aggodalmukat fejezték ki, hogy a cernavodai környezettanulmány nem megfelelő, de a román környezetvédelmi hatóságok kielégítőnek értékelték az előkészületeket. A tervek szerint Románia második atomerőműve 2007-ben kezdi meg működését.

A Balkánon nem tétováznak

Nagyobb az elszántság a Balkánon. Bulgária folytatja a Duna-menti belenei atomerőmű építését, amire 2 milliárd dollár szánnak – jelentette be nemrégiben Simeon Saxe-Coburg miniszterelnök. A bolgár kormány még az idén kiválasztja azt a céget, amely befejezi a 20 év óta legnagyobb beruházást.

Oroszország az év elején felajánlotta, hogy segítséget nyújt a második bolgár atomerőmű építésének befejezésében. Az 1980-ban megkezdett építkezést 1990-ben leállították a környezeti kockázatokkal kapcsolatos tiltakozások és pénzhiány miatt.

A fejlesztéssel azt a termeléskiesést kívánják ellensúlyozni, amelyet a jelenleg Kozlodujban működő egyetlen bolgár atomerőmű hat, 3760 megawattos egysége közül kettőnek 2006-ig tervezett lezárása okoz.

Bulgária a legnagyobb áramexportőr a Balkánon, és vezető pozícióját a kozloduji reaktorok bezárása után is fenn akarja tartani. Bulgária még nem döntötte el, hogy a 2002-ben újból fontolóra vett terveknek megfelelően a szovjet tervezésű reaktorokkal bővíti-e az erőművet, vagy teljesen új üzemet épít.