Az Európai Márkaszövetség éves elnökségi ülését idén Budapesten tartotta. A megrendezési jog elnyerése mellett szóló kiemelt érv volt Magyarország uniós csatlakozása. A házigazda Magyar Márkaszövetség 1997 óta vesz részt a brüsszeli iparági föderáció munkájában. A szövetség képviselőit Szili Katalin a Parlamentben fogadta. A brüsszeli székhelyű érdekvédelmi szervezet 1800 vállalatot képvisel, melyek mintegy 500 milliárd euró értékben forgalmaznak márkás napi fogyasztási cikkeket.
Az országgyűlés elnöke kijelentette, fontos az erős magyar márkák, a hungaricumok megjelenése az egységes uniós piacon. Az Európai Márkaszövetség vezetői hangsúlyozták, az EU szabályozási terveiben kiemelt szerepet játszik a fogyasztóvédelem, és ebben a törekvésben a márkaiparág természetes szövetségese a jogalkotóknak.
|
Az Európai Márkaszövetség célja olyan gazdasági, üzleti és szabályozási szféra kialakítása és fenntartása az unióban és az egyes tagállamokban, mely támogatja a márkaépítést, az innovációt, a szabad, de felelősségteljes reklámozást, és a fogyasztói igények maximális kielégítését.
Szili Katalin megnyitó beszédében kifejtette, az egységes uniós piacon is szükség van az erős nemzeti márkákra, mert ezek a zálogai az egyes tagállamok versenyképességének és piaci érvényesülésének. A házelnök hozzátette, az uniós gazdasági versenyben már az egyes országok is szinte márkaként építik fel magukat, következetesen alakítva az ország képüket: „azt szeretnénk, ha Magyarországot, mint nyitott, befogadó nemzetet ismernék el a világban, ahol szabadon érvényesülhet a kreativitás, a találékonyság, a tudástőke, és a képesség a folyamatos megújulásra.”
Alain Galaski szerint a tradicionális magyar márkák újjáéledése kedvez a gazdaságnak, erősíti az innovációs potenciált. Az Európai Márkaszövetség főigazgatója kiemelte az iparág társadalmi felelősségét az uniós fogyasztóvédelmi politika alakításában.
