A hároméves előre meghirdetett adócsökkentési program keretében az első években a tb járulék, a helyi adók, a munkáltatói járulékok és az szja változik jelentősen, az időszak vége felé pedig az áfa-kulcsok átrendezése célszerű, a versenyképesség és a foglalkoztatás bővítése érdekében — mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter.
A miniszter a múlt héten nyilvánosságra hozott felzárkóztatási programról elmondta, hogy olyan pályát alakítottak ki, amely a nem túl távoli jövőben kényelmesen, többlet erőfeszítés nélkül lehetővé teszi a nominális feltételek teljesítését, az euró bevezetését és a felzárkózást is.
Ehhez az államszféra karcsúsítása és a jövedelem újraelosztásának csökkentése szükséges. A kormány 4 év alatt 4,5 százalékkal kívánja mérsékelni az újraelosztás arányát. Az államháztartás 4 év alatt 2 ezer milliárd forinttal (8 milliárd euróval) költene kevesebbet mint a mostani újraelosztási arány mellett. A gazdasági növekedésből eredő bevételi többlet felét a következő négy évben nem költik el, hanem az államháztartási hiány és az adó csökkentésére fordítják (ezer-ezer milliárd forintot). Az EU-ból nettó 1500 milliárd euróra számít a kormány.
Társadalmi-gazdasági megállapodást hoznának tető alá
A kormányzat az eszközrendszert a nyáron együtt dolgozza ki a munkáltatókkal. Középtávú, szélesebb körű megállapodást kötnének, ami a béreket is tartalmazná. Draskovics szerint egy ilyen megállapodás lehetne a kerete a teljesítmény és a bérek közötti kívánatos összhang megteremtésének, ami nélkül az egyensúlyt és a versenyképességet nem lehet tartósan fenntartani. „Ez tenné lehetővé, hogy a politika minél távolabb húzódjon a gazdaságtól, hogy a 2006-os választás ne okozzon törést a gazdaságpolitikában” — mondta Draskovics.
Ha a költségvetési politika fegyelmezett marad, a bérek és az infláció megfelelően alakul, a jegybanknak módja lesz a mostani magas kamatszint csökkentésére a mai árfolyamrendszer keretei között — mondta a miniszter.
Alig fogyott az idei tartalékból
Az idei költségvetési tartalékok felhasználását is meglehetősen takarékosan intézte a pénzügyi tárca – számolt be a pénteki Magyar Hírlap, – hiszen mostanáig alig négymilliárd forint fogyott ebből az előirányzatból. A kormány számára jelentős mozgásteret jelent majd ez az idei évre, annak ellenére, hogy az eredetileg erre szánt keretet a többszöri zárolás során mintegy negyedével csökkentették. Az eredetileg tartalékokra szánt 31,3 milliárd forintból ilyen módon 8,1 milliárd forintot tüntettek el.
Az államháztartási törvény betűi szerint az első félévben csak a költségvetési tartalék 40 százalékát lehet felhasználni. Így Június végéig – alig egy hónap alatt – a zárolások után megmaradt 23,2 milliárd forintból még 5,2 milliárd forintot költhetne el kormányzat rendkívüli kiadásokra.
Szabálytalanul költik
Bár alapszabályként a költségvetési tartalékot csak a rendkívüli kiadásokra lehetne fordítani, a tartalékból az idei év során sok olyan tétel került kifizetésre, amelyiket a Pénzügyminisztérium elismerése szerint is előre lehetett volna tervezni – tudta meg a Magyar Hírlap. A rendkívüli eseményekre szolgáló keretből finanszírozott hat tételből igazából egyetlenről mondható el, hogy nem lehetett előre számolni vele. A március 11-ei madridi robbantások után elrendelt terrorkészültséghez kapcsolódóan a titkosszolgálatok és a rendvédelmi szervek 624 millió forintos többlettámogatást kaptak a rendes költségvetési támogatásukon felül.
Kis előrelátással a többi kiadási tétellel előre lehetett volna számolni. Ilyen az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnek juttatott 2,1 milliárd, illetve az M6-os autópálya környezetvédelmi kármentesítésére folyósított 125 millió forintos támogatás. Agrárinformatikai fejlesztésre egymilliárd forint többletforrás jutott. Nyolcvanmillió forintos plusztámogatással akadályozta meg a kormány azt a blamázst, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal forrásainak zárolása után nem maradt volna pénz a Kossuth- és Széchenyi-díjakra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
