A magyar katonák Irakban maradnak

A magyar katonákat nem vonják ki Irakból – ezt erősítette meg ismét Kovács László azon a rendkívüli kormányszóvivői értekezleten, amelyet csütörtökön délután tartottak. A külügyminiszter szerint Magyarország álláspontját három tényező befolyásolja az iraki misszió esetében.

A három feltétel közül az első az, hogy ne legyenek támadások a koalíciós erők ellen. A második, hogy szűnjenek meg a kínzások és bántalmazások, a harmadik pedig az, hogy történjen meg a hatalom átadása június végén az iraki politikai erőknek.

Levél az ENSZ-főtitkárhoz és a külügyminiszterekhez

Az ENSZ szerepének erősítését vallja a magyar kormányzat is, nem véletlen, hogy álláspontjáról Kovács László ezért küldött tájékoztató levelet Kofi Annannak, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának. Kovács levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja külügyminiszterének és további BT-tagállamok diplomáciai vezetőihez is.

A magyar külügyminiszter Colin Powellhez, amerikai kollégájához intézett levelében külön kitért arra, hogy garanciákat kell kapni arra, hogy nem lesznek kínzások Irakban.

A Fidesz álláspontja a kérdésben Korábban a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága is elutasította az MDF-es Herényi Károly javaslatát, miszerint azonnal vonják ki a magyar katonákat Irakból. Herényi indítványának napirendre vételét ugyanis nem támogatta a szakbizottság. A Fidesz tartózkodott a szavazáskor, a szocialisták pedig Herényi ellen voksoltak. Herényi javaslata szerint a parlament felkérte volna a kormányt, hogy a további iraki jelenlét feltételeként ragaszkodjon az ENSZ fokozottabb szerepvállalásához. Az MDF-es képviselő azt is indítványozta, hogy ha június 30. után Irakban nem az ENSZ kizárólagos hatáskörébe kerül a békefenntartó erők irányítása, akkor azonnali hatállyal rendeljék haza a magyar katonai kontingenst. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke később kijelentette: a Fidesz azt javasolja Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hogy kötött mandátummal tárgyaljon George W. Bush amerikai elnökkel, és azt az álláspontot képviselje, hogy az iraki magyar kontingens ez év végéig szóló mandátumát semmiképpen se hosszabbítsák meg. Orbán Viktor szerint minél hamarabb jönnek haza a magyar katonák, annál jobb, mert ott az eseményeket befolyásolni nem tudjuk.

Erkölcsileg sem indokolható a magyar katonák kivonása

Kovács László ugyanakkor a FigyelőNet kérdésére hangsúlyozta, hogy nincs erkölcsi alapja, morálisan nem indokolható, hogy Magyarország kivonja katonáit a térségből. Az egyes börtönőrök által elkövetett atrocitások miatt nem hozhatják nehéz helyzetbe az irakiakat, az iraki népet – jegyezte meg a magyar külügyminiszter.

Kovács szerint az irakiaknak szükségük van a 300 fős magyar szállító kontingens munkájára, mert a magyar katonák fontos feladatot látnak el az arab országban. Kovács hangsúlyozta, hogy a magyar kontingens addig marad Irakban, amíg lehetetlenné nem válik az ottléte.

Az olaszok maradnak, a spanyolok nem

Az Egyesült Államok részéről nem érkezett felkérés arra, hogy Magyarország további erőket küldjön Irakba – mondta el ezután újságírói kérdésekre válaszolva a külügyminiszter. Mindez azért érdekes, mert korábban több ország is bejelentette, hogy kivonja csapatait Irakból, s így az esetleges hiányokat most a szövetségeseknek pótolniuk kell.

A madridi merényletek nyomán nemrégiben hatalomra került új spanyol kormány például első intézkedésként hazarendelte az ország 1300 fős kontingensét. Ugyanígy döntött a Dominikai Köztársaság és Honduras is. Ezek a 300, illetve 370 katonából álló, kiegészítő jellegű latin-amerikai egységek spanyol parancsnokság alá tartoztak. Az amerikai akció egyik jelentős európai támogatója, Berlusconi olasz kormányfő azonban csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy országa nem vonja ki csapatait Irakból.