Belföld

A PSZÁF élén – felügyelt elnök

Teljes ellenzéki elutasítás közepette kezdte meg szerdán hatévesre tervezett mandátumát a PSZÁF új vezetője, akit csak az egyik oldal nem tart politikai kinevezettnek – írja a Figyelő legújabb száma.

Szerdán délelőtt beiktatták a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának új elnökét, Farkas Istvánt. „Farkas is nyilvánvalóan átgondolta, hogy egy politikai játszma részesévé válik, ha elvállalja a megbízást” – ezekkel a szavakkal „üzent” a múlt héten a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) élére kiszemelt szakembernek Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke. Az ellenzék véleménye szerint ugyanis a most távozó előd, az átlagember számára tavaly júniusi megveretése kapcsán ismertté vált Szász Károly legfőbb „bűne” az, hogy ráirányította a figyelmet az úgynevezett brókerbotrányra – taglalja a Figyelő csütörtökön megjelenő cikke.


A PSZÁF élén – felügyelt elnök 1


Politikai viták után

Az ellenzéki párt (és több SZDSZ-es politikus) szerint tehát „kilóg a lóláb”: a PSZÁF irányítását egyszemélyi vezetés helyett a Felügyeleti Tanáccsal felváltó új törvénnyel csak az volt a kormánykoalíció célja, hogy Szász Károly posztjának megszüntetésével „kigolyózza” a szervezet éléről a kényelmetlenné vált elnököt. Kormányoldalon persze tagadták a politikai kinevezés vádjait és továbbra is azzal érveltek, hogy a betétesek és befektetők védelme kívánta meg a felügyelet irányításának átalakítását.


A hosszas politikai viták után az ellenzék tiltakozása ellenére elfogadott jogszabállyal a szervezet szerintük nagyobb lehetőségeket kap, akár az olyan visszaélések megelőzésében is, mint például az ingatlanszövetkezetekkel kapcsolatos csalások, amelyeket rendre Szász Károly hibájául rótt fel a kormánykoalíció és legutóbb az ombudsman. A Felügyeleti Tanács élére kijelölt Farkas István kinevezése körüli politikai csatározások mindenesetre azt jelezték, hogy a szervezet és személye is – ezentúl is – folyamatosan a viták kereszttüzében marad.





Farkas István

Az idén 54 éves, angolul beszélő közgazdász a rendszerváltás előtt a hetvenes évektől a Pénzügyminisztériumban dolgozott és egészen a miniszterhelyettesi pozícióig vitte. 1989 szeptembere és 1990 májusa között Medgyessy Péter mögött a második ember volt a tárcánál. A kilencvenes évek elején egy ideig egy nemzetközi tanácsadó cégnél, majd – az ING magyarországi leánybankjánál – éppen Rejtő E. Tibor, a K&H jelenleg gyanúsított volt vezérigazgatójának beosztottjaként – működő szakember a Horn-kormány idején, 1994 szeptembere és 1995 májusa között főcsoportfőnökként a bankprivatizáció kormánybiztosa, az Állami Vagyonkezelő Rt. elnöke lett. Állami megbízatásai után ismét a magánszektorban kötött ki. 1999-től létezik saját tulajdonában és egy ideig ügyvezetősége alatt is működő családi cége, a FI-AD tanácsadó kft., nevét 2000-től megtalálhatjuk a Fraternité Tanácsadó Kft. Igazgatóságában. 2002-től a Magyar Exporthitel Biztosító és a Magyar Export-Import Bank elnöke, 2003-ig tagja volt a Pénztárak Garancia Alapja igazgatóságának, valamint 1998–2001 között a Pénztártanácsnak.
Farkas István teljes életútja a Figyelő május 20-án megjelenő 21. számában olvasható.

Új irányítás



A hat évre kinevezett új vezetőre kényes évek várnak: folyamatosan bizonyítania kellene politikai függetlenségét azok előtt is, akik most egyértelmű pártossággal gyanúsítják, és akik – a 2006-os parlamenti választást követően – akár már két év múlva, hatalmi pozícióból is próbára tehetik a fogadalmát. Farkas István életútja szerintük egyértelműen bizonyítja a szocialista kötődést, hiszen fontosabb posztjaira mindig szocialista kormányzás idején került, ráadásul beosztásai Medgyessy Péterhez is mutatnak kapcsolatot.

Farkas István előtt nem csak politikailag, szakmailag is nagy a kihívás. A módosított törvény értelmében ugyanis az új elnöknek az eddigitől gyökeresen eltérő módon kell kormányoznia azt a szervezetet, amely az utóbbi négy évben Szász Károly egyszemélyi vezetése alatt immár összecsiszolódott, és a szakma véleménye szerint is hatékonyabban működött, mint a korábbi, részterületenként tagolt irányítás. A Szász Károly által betöltött poszt most tehát kettéválik: az eddigi egyszemélyi irányítás helyébe egyfelől a testületi döntések alapján működő Felügyeleti Tanács lép, az operatív vezetési feladatok pedig egy főigazgatóra szállnak.

Öttagú tanács

Aligha lesz könnyű dolga a tanács munkájának irányításában, hiszen a testület tagjait „készen” kapja a miniszterelnöktől, közvetlen kollégáinak kiválasztásába nem volt beleszólása. A felügyeleti tanács tagja lesz várhatóan Náray László, a PSZÁF jelenlegi elnökhelyettese, Asztalos László, a felügyelet egyik elődszervezete, az annak idején éppen a PSZÁF-ba beolvasztott Biztosítási Felügyelet ex-elnöke, továbbá Miklós Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezérigazgató-helyettese. A testület az elnök és a három tag részvételével működőképes. (A miniszterelnök az ötödik hely betöltésére később tesz javaslatot.)

A PSZÁF gyakorlati munkáját irányító főigazgatói poszt várományosa Mátrai Miklós, az Allianz-Hungária Rt. vezérigazgató-helyettese, aki évekkel ezelőtt a Bankfelügyelet elnöki posztját is betöltötte (legfrissebb információk szerint családi okok miatt mégsem vállalja el a főigazgatói posztot). Az öttagú tanács működésével kapcsolatos elképzeléséről egyelőre annyit árult el az elnökjelölt, hogy az „testületként fog működni, szavazategyenlőség esetén az elnök voksa dönt, mindazonáltal konszenzusos döntésekre törekszem”.

A cikk teljes terjedelmében a Figyelő május 20-án megjelenő 21. számában olvasható.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik