Belföld

Munkaerőpiac – jóslás vagy előrejelzés?

Nagy szükség lenne az oktatás és a munkaerő-piaci igények összehangolására, ezért hosszú távra szóló munkaerő-piaci prognózist készíttet a kormány. De lehetséges ez egy ilyen nyílt és kis gazdaságban?

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium bejelentette, már az idén hathatós segítséget kíván nyújtani a pályaválasztó fiataloknak és szüleiknek, akik tudni akarják, hogy mely szakmák és iparágak számíthatnak prosperitásra az elkövetkező évtizedekben. A dolgozó munkavállalót és pályaválasztó iskolást egyaránt gyakorta sokkoló kérdésre a minisztérium szándékai szerint hosszú távú munkaerő-piaci prognózis ad majd választ, amelyet szakértőkkel készíttetnek el.





Becslés ’93-ból 2005-re

Ehrlich Éva és Révész Gábor vezetésével 1993-ban a következő feltételezésekkel élt egy kutatócsoport a hazai gazdaság kilátásairól:
Politika
• A társadalom mentes lesz a szélsőségektől
• A nemzetközi kapcsolataink az európai normáknak megfelelően fejlődnek, nem torzítják a gazdaság működését
• Az ország területe változatlan marad
• A demográfiai folyamatokat legfeljebb egy erőteljes bevándorlás módosíthatja
• A társadalmi rétegek közötti különbség erősödik
• Generációváltás előrehalad
• Az ország egy nemzetközi biztonsági rendszer tagja lesz
Gazdaság
• A magánszektor a közüzemek kivételével domináns lesz
• Liberalizáció és integráció
• Kiépülnek és működnek a piacgazdaság intézményei
• Az EU-val bővülnek a kapcsolataink, de nem számíthatunk a korlátozásmentes együttműködésre
• A volt szocialista országokkal racionális, de alacsony intenzitású a viszony

Álom vagy valóság?

A foglalkoztatáspolitikai minisztérium terve nem új keletű, a kilencvenes évek második felében világbanki támogatással már elkészült nálunk két vaskos tanulmánykötet a témáról. Az Emberi Erőforrások Távlati Fejlesztési Bizottsága (EEFTFB) elnevezésű szervezet 1996-ban és 1997-ben az akkori MüM (Munkaügyi Minisztérium) és MKM (Művelődési és Közoktatási Minisztérium) együttműködésében tárgyalta a témát, de ez a tárcaközi probléma továbbra sincs megnyugtatóan rendezve.

Az Oktatási Minisztériumnál elsősorban az állami normatívás szakképzési és felsőoktatási beiskolázások kapcsán merül fel időről időre az igény a használható hosszú távú prognózis iránt. Talán az sem véletlen, hogy a közel tízszer akkora költségvetésű OM szakértői minden alakalommal kihátrálnak a téma megvalósításából, átengedve a terepet az ígéretekben gazdag munkaügyi tárcának.

A hosszú távú munkaerő-piaci prognózis megvalósítása egy kicsi és nyitott piacgazdaságban szinte megoldhatatlan feladat. Felelősséggel megmondani, hogy egy exportjában Németországnak kitett, gázszükségletében Oroszországtól függő, migrációs politikájában eddig csak a környező magyarságban gondolkodó kicsi gazdaság 15-20 év múltán milyen helyzetben lesz, igencsak nagy kihívás.





Sok és kevés

Fő szakmai túlképzések:
Pedagógusok, művelődési szakemberek
Mezőgazdasági szakterületek
Prognosztizált hiányterületek:
Szolgáltatás, kereskedelem

Strukturális munkanélküliség és szakképzés

Az 1996-ban elkészült első ilyen anyag is inkább csak vágyakat és elvárásokat fogalmazott meg, mintsem konkrét pályákat vagy foglalkozásokat, holott a gazdaságnak arra lenne igénye. De várhatunk ennél többet egyáltalán egy hasonló volumenű anyagtól?

A kicsivel több mint 10 milliós népességből a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) széles munkavállalási korra alapozott definíciója értelmében (15-74 év között) 7,7 millió honfitársunk lehetne munkavállaló foglalkoztatott vagy önálló kereső. Elméleti statisztikai síkra terelve a kérdést, a hazai jogszabályok értelmében is akár 6,2 millió munkavállalói korú állampolgár dolgozhatna.

A hosszú távú előrejelzés legfeljebb annak belátatásában lehet segítségünkre, amit már így is a bőrünkön érzünk: a mezőgazdaság már aligha lesz a munkaerő felvevőpiaca, a szolgáltató szektor pedig tovább fog izmosodni a gazdaság bővülésével. Ezzel a prognózis legfőbb erénye, a gazdaság struktúrájából, szerkezetéből adódó munkanélküliség kialakulásának elkerülése vagy legalábbis csökkentése lehet.





Szempontok a hosszú távú elemzés elkészítéséhez

• Morbiditás
• Élve születés
• Termékenység
• Iskolából kilépők (alsó, közép és felsőfokú szakképesítettek)
• Iskolai végzettségek szerinti összetétel (OKJ szakmacsoportok)
• Szakképzettségi csoportok szerinti összetétel (FEOR)
• Migrációs többlet vagy hiány
• A környező magyarság betelepülése az anyaországba vagy helyben maradása

Amit szabad Jupiternek…

A hosszú távú előrejelzés elképzelése az USA-ból származik. Az Egyesült Államokban a Munkaügyi Statisztikai Hivatal kétévente 15-20 évre előre szóló munkaerő-piaci foglalkoztatottsági és szakképzési prognózisokat készít. Ennek szakmákra szóló eredményeit a Szakmák kilátásainak kézikönyvében (Occupational Outlook Handbook) teszi közzé.

A „jövő szakmái” című fejezetben a kiadvány részletesen elemzi a foglalkoztatás, szakképzés szerkezetében várható változásokat, de nem tartalmaz konkrét szakmákra lebontott előrejelzéseket. Általánosságban elmondható, hogy minél részletesebb egy prognózis, annál inkább fennáll a balfogás veszélye.

Amit azonban az USA-ban megtesznek, tudniillik hogy az egyes államok megyéinek szintjén készítenek szakmákra, kereset-, elhelyezkedés- és foglalkozás-leírási adatokra támaszkodó óvatos ajánlásokat, az lényegében más, mint a hazai kezdeményezés. Tetézve mindezt azzal, hogy az USA önmagában létező piac, sajátos önálló gazdasági klímával, ahol működhetnek olyan gazdasági jóslatok, amelyet egy apró európai állam aligha adaptálhat sikeresen.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik