Dinkic szerint Szerbia nem fog beleegyezni az 56 szerb mezőgazdasági termék egyelőre nem összehangolt vámilletékének csökkentésébe, sőt, inkább azt fogja javasolni, hogy növekedjék a többi szerbiai áru vámtarifája is, amelyeket a két piac összehangolását előirányzó cselekvési terv szerint csökkentettek.
A szerbia-montenegrói parlament öthónapos késéssel, tavaly augusztus végén fogadta el a két tagköztársaságának piacát és vámrendszerét összehangoló cselekvési tervet. Az akcióterv közel 8,5 ezer ipari és mezőgazdasági termék vámtarifáját hangolta össze: Szerbia átlagosan 9,5 százalékról 7,5 százalékra vitte le, míg Montenegró 2,5-ról 6,9 százalékra növelte vámtételeit. Ötvenhat mezőgazdasági termék vámilletékének közös szintre hozásában azonban mindmáig nem sikerült megállapodni, ezért Szerbia-Montenegró továbbra is talán a világ egyetlen olyan országa, amelynek tagköztársaságai vámot vetnek ki egymás termékeire.
Ez egyben az egyik legnagyobb akadálya az ország európai uniós integrációjának. Chris Patten, az EU külügyi biztosa keddi belgrádi látogatásán arra figyelmeztette Belgrádot, hogy amíg a gyakorlatban nem működik a cselekvési terv, nem készülhet el az integráció legelső lépcsőfokát jelentő megvalósíthatósági tanulmány sem.
Dinkic szerint a költségvetési bevételi tételek közül az elmúlt négy hónapban csak a vámbevételek nem nőttek. A költségvetést közvetlen kár éri emiatt, ezért a pénzügyminiszter szerint a szerb kormánynak védenie kell a szerb termékeket, megfelelő vámokkal kell gátat szabni az ellenőrizetlen behozatalnak, még akkor is, ha Brüsszel a vámunió megteremtését szorgalmazza a két tagköztársaság között.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
