Az Európai Bizottság elutasítja a társasági adó harmonizálására vonatkozó francia-német javaslatot. A kezdeményezés a kelet-európai „adódömping” veszélyének elhárítását szolgálná.
Az Európai Bizottságnak nem áll szándékában a társasági adó uniós szinten történő harmonizálását javasolni – szögezte le a belső piaci ügyekért felelős biztos szóvivője arra a hírre reagálva, hogy Németország és Franciaország ezt kívánja kezdeményezni. A német és a francia miniszterek május 13-án Párizsban tartottak közös kabinetülést. Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter és német kollégája, Hans Eichel ezt követően jelentették be, hogy rövidesen a társasági adókat uniós szinten szabályozó jogszabály-javaslat kidolgozására kérik fel az Európai Bizottságot.
A francia-német kezdeményezés mögött az az aggodalom húzódik meg, hogy az újonnan csatlakozott országok többsége a jelenlegi EU-tagokénál jóval alacsonyabb társasági adóval csalogatja magához a külföldi befektetőket, meggyorsítva az ipar áttelepülését a kontinens nyugati feléről Keletre. Berlin és Párizs azt szeretné, ha uniós szinten minden tagállamot egy minimális társasági adó kivetésére köteleznének. Az új tagok közül Észtországban a vállalatoknak pillanatnyilag egyetlen eurót sem kell fizetniük a nyereségük után. A másik két balti államban 15-15, Magyarországon és Lengyelországban 16, Szlovákiában 19 százalékos a társasági adó mértéke. A tizenöt régi EU-tagállam átlaga ezzel szemben 33 százalék, Németországban pedig valamivel 38 százalék feletti adót kell fizetniük nyereségük után a cégeknek.
A franciák és a németek által most adódömpinggel vádolt új tagállamok ugyanakkor nem tesznek mást, mint az ír modellt „koppintják”. Írország bámulatosan gyors gazdasági felzárkózásában nagy szerepe volt a mindvégig alacsony – jelenleg 12,5 százalékos társasági adónak. Az ottani alacsony adóterhek nagymértékben hozzájárultak az ország gazdasági teljesítményének növekedéséhez. A gazdasági nehézségekkel küszködő Németországban és az ipari tevékenység hanyatlása miatt ugyancsak nyugtalan Franciaországban (de például Svédországban is) ugyanakkor kormánytényezők és politikusok nagyrészt belpolitikai indíttatásból egyre gyakrabban méltatlankodnak az új tagállamok tőkét vonzó adópolitikája miatt.
A németek szerint az nem járja, hogy az új tagállamok alacsony társasági adókkal édesgetik magukhoz a cégeket és közben bőséges támogatást kapnak az uniós felzárkóztatási alapokból. Gerhard Schröder kancellár és kormányának több tagjának szavaiból arra lehet következtetni, hogy Németország a következő pénzügyi időszakról az év második felében kezdődő vitán nyomás alá majd a közösség új tagjait, hogy tegyenek valamit a német aggodalmak eloszlatása érdekében. „Fiskális (adó) szolidaritás nélkül nincs pénzügyi szolidaritás sem” – idézte a párizsi Le Monde Nicolas Sarkozyt és Pervenche Beres francia EP-képviselőt. Néhány napja a brüsszeli kohéziós fórumon Michel Barnier az új francia külügyminiszter is figyelmeztette az Unió új tagjait, felszólítva kormányaikat, hogy „tartsanak mértéket az adópolitikában”. „Nyugat-, Észak- és Dél-Európa számos régiójában ipari körökben aggodalom tapasztalható egy esetleges szociális és adódömping miatt. Lehet, hogy ez a félelem eltúlzott, de létező. Ezért figyelembe kell venni” – közölte a korábbi EU-biztos.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
