Nem kizárt, hogy olyan súlyossá válik ez a probléma, hogy emiatt új szabványt kell bevezetni az internetes kommunikációban használatos SMTP protokoll helyett. Addig a spamek szűrése az egyedüli megoldás.
Bár a nem kívánt elektronikus levelek a végfelhasználóknak „csupán” egyre nagyobb pszichikai terhet jelentenek, a gazdasági szervezeteknek komoly anyagi kárt is okoznak. 2004-ben egy napi csupán ötven e-mailt fogadó kisebb cégnek is havonta körülbelül 13200 forintjába kerül az a munkakiesés, amit a kéretlen levelek okoznak. Az összeg körülbelül 2640 forintra csökken egy professzionális spamszűrő használatával. Nagyobb vállalatoknál még égetőbb ez a probléma. Egy 250 számítógéppel rendelkező vállalatnak éves szinten közel 40 millió forint kárt okoznak a spamek, míg egy professzionális spamszűrő megoldással ez az összeg a negyedére csökkenthető – jelentette ki Dávid András, a 2F 2000 Kft. kereskedelmi igazgatója.
A spam az egyik oldalon költséget okoz, a másik oldalon bevételi forrást jelent. A spamküldés óriási hasznot hajt az internetet illegális célokra használóknak. A spam címlisták – mint személyes adatok – gyűjtése, azok árusítása, valamint a számítógépek spam küldemények továbbítására való jogosulatlan felhasználása bűntett. Mégis sokan húznak hasznot ebből a tevékenységből, hiszen alacsony költség mellett a minimális válaszadás, néhány vásárlás is profitot jelent.
A különböző szolgáltatásokat és termékeket hirdető kéretlen levelek mellett egyre gyakoribb az úgynevezett phishing, azaz az olyan spamek küldése, amelyek segítségével illegálisan szerzik meg a gyanútlan felhasználó adatait. Sokan kaptunk már olyan levelet, amely felhívja a figyelmünket például egy lottónyereményre. Amikor válaszolunk a spamre, ők elkérik a számlaszámunkat. Néhányan sajnos meg is adják az adataikat. De a webhamisítás is egyre elterjedtebb. Ebben az esetben olyan hűen másolnak le weboldalakat, hogy a felhasználó azt hiszi, valóban az adott cég honlapján van. Például kiadják magukat az internetes bankunknak, mintha az figyelmeztetne, hogy pontosítanunk kell az adatainkat. A megtévesztésig hasonló oldalon azonban nem a bankunk, hanem bűnözők részére gépeljük be a számlaszámunkat és a jelszavunkat” – mondta Carsten Hoffmann, a Clearswift mérnöke.
2003 novemberének utolsó hetében 21 ilyen támadást regisztráltunk, addig 2004 januárjának utolsó hetében már 313-at, február utolsó hetében pedig 579-et – említette a szakértő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
