A képviselő kiemelte: május 1-jén új fejezethez érkeztünk. A tárgyalások ideje lejárt, és a teljesítés órája jött el. Miközben tisztában vagyunk azzal, hogy történelmi események résztvevői vagyunk, az elkövetkező évtized előttünk álló gyakorlati tennivalóiról és az ezekhez szükséges politikai szándék meghatározásáról sem feledkezhetünk meg.
A tőke oda megy, ahol a befektetés realizálásához szükséges munkaerő-kapacitás rendelkezésre áll, illetve a munkavállaló kényszerűen a munkalehetőséghez vándorol – jegyezte meg Szent-Iványi István. Statisztikailag bizonyított tény, hogy a bevándorlók hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez, az infrastruktúra jobb kihasználásához, és adójukkal többet nyújtanak a befogadó társadalomnak, mint amennyit szociális juttatásként az állam rájuk költ.
A nyugati bulvársajtóban rémhírként terjesztett bevándorlási invázió azonban alaptalan. A magyar munkaerőre nem jellemző a mobilitás, a legutóbbi felmérések szerint a magyarok mindössze két százaléka indulna Európába munkát keresni. Nem a befogadóknak, hanem a kibocsátóknak van okuk agyelszívástól tartani.
Szent-Iványi ezután felszólítta az EU Bizottságát, hogy egyértelműen foglaljon állást a munkaerő szabad áramlása ügyében, valamint felhívta a Tanácsot, hogy a következő, júniusi ülésén haladéktalanul tárgyalja meg ezt a sürgető problémát.
