A legtöbb európai vezető gyermekkorában arról álmodozott, hogy asztronauta vagy pilóta lesz – ez egyaránt igaz a belga, a brit, a francia, a
német, az olasz vagy a spanyol gazdasági elit tagjaira. A 15 ezer legnagyobb árbevételű európai cég vezetőinek részvételével, a UPS logisztikai konszern megbízásából elkészített tizenharmadik “UPS Eurpoe Business Monitor“ tanulmány a gazdasági fellendüléssel valamint az Európai Unió kibővítésével kapcsolatos várakozások felmérése mellett az üzleti szokásokat és a vállalati kultúra sajátosságait is megvizsgálta. Az eredmények bevezetnek az interkulturális kapcsolatok rejtelmeibe.
Jó tanácsok az utódoknak
A felmérésben részt vett csúcsvezetőktől azt is megkérdezték, miben látják sikerük titkát, és ennek megfelelően mit tanácsolnak a feltörekvő új nemzedéknek. Íme egy kis segítség a fényes karrierre vágyóknak:
• Tanulj nyelveket!
• Légy mobilis és rugalmas!
• Szerezz minél több élettapasztalatot!
• Általános és átfogó képzésben végy részt!
• Dolgozz önkéntesen is!
Az üzleti vacsorák menüjét olasz ételekből érdemes összeállítani, mert mind a hat ország vezetői ismerik és szeretik az olasz ételeket. Az olasz partnerek szimpátiájának megnyeréséhez végképp nem valamilyen egzotikus és különleges vacsora vezet, ők szinte kizárólag hazájuk ételeit kedvelik, nem szívesen fogyasztanak mást. A spanyolok és franciák szintén szívesen falatoznak saját specialitásaikból, de ők kedvelik az olasz konyhát is.
A tárgyalások szüneteiben vagy a vacsoraasztalnál a német, valamint a spanyol partnerek mellett nyugodtan rá lehet gyújtani. Ezekben az országokban még sokan és nyíltan dohányoznak, akár az irodákban is. Ezzel szemben a brit üzletemberek már rossz szemmel nézhetik, ha valaki megpróbál rágyújtani mellettük. A szigetországban minden embernek jár a füstmentes környezet, a cigaretta egyszerűen kiszorult a mindennapok helyzeteiből.
A magyar üzletembereknek sem kell sokat törniük a fejüket, hogy miben illik megjelenniük a nemzetközi partnerekkel való találkozókon. A legtöbb országban egyre lazábbá válnak az üzleti öltözködési előírások, szinte minden vállalatnál van hetente egy úgynevezett informális nap, amikor az alkalmazottak lezserebbem öltözhetnek. Ennek megfelelően más alkalmakkor is kevésbé ragaszkodnak a merev előírásokhoz. Természetesen a ruhák minőségből a lazább szokások ellenére sem engedhet egy üzletember.
Recesszió a magánéletben
A profit visszaesése egyes vezetők magánéleti költekezését is visszafogta. Bár hatvan százalékuk ugyanannyi pénzt ad ki személyes szükségleteinek kielégítésére, némelyek már meghúzták otthon is a nadrágszíjat. Főleg a franciák és a németek: ők jóval kevesebbet költenek gasztronómiai élvezetekre és szórakozásra, mint korábban.
A felsővezetők hétköznapi problémáit ismerve sokkal könnyebb egy kötetlen beszélgetés során olyan kérdéseket feltenni, amelyek nem okoznak kínos perceket, hosszú válaszra adnak lehetőséget, és ezáltal bizalmat ébresztenek a kérdezővel szemben. A legjobb témának az állandó meetingek ígérkeznek. A legtöbb vezető ugyanis attól szenved, hogy hosszú és értelmetlen értekezleten kell részt vennie. Ezért az sem ajánlatos, hogy maratoni tárgyalásokat és üléseket szervezzenek részükre a magyar felek.
A brit tárgyalófeleket érdemes a munkaidejükről is megkérdezni. Ők túl hosszúnak tartják az irodájukban eltöltött időt, míg a németek normálisnak ítélik meg a munkára szánt idő mennyiségét. A jól képzett munkaerő keresése is problémát jelent mind a hat ország vezetőinek, bár a spanyolok kevésé szenvednek ettől, azért valószínűleg van kialakult véleményük erről a témáról is. A fárasztó üzleti utak, valamint a hierarchia csúcsán álló vezető magányát szintén érdemes bedobni mint témát a csöndes percek alatt.
Félnek az unió bővítésétől
Az európai menedzserek többségének álmatlan éjszakákat okoz az EU kibővítése, bár hosszú távon pozitívan ítélik meg a tíz állam befogadását. Rövid távon azonban az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt minden harmadik válaszadó fenyegetve érzi saját vállalatának versenyképességét. Az előnyök érvényesülését, mint például a tehetséges munkaerő elcsábítását, csak évek múlva látják reálisnak a vezetők.
A vezetők közül egyre többen élhetnek a hosszabb fizetés nélküli szabadság lehetőségével, ami után a vállalat garantálja, hogy azonos pozícióban és azonos fizetéssel kezdhetik újra a munkát. Ebből a szempontból a franciák és belgák a legszerencsésebbek, mivel a szabadság lehetősége nemcsak papíron létezik, hanem a legtöbben élnek is vele. Az ottani munkavállalóknak teljesen normális, ha főnökük eltűnik egy évre. A spanyolok és olaszok ilyen igényeit azonban senki sem támogatja, a vezetők sem látják a szabadság hasznát.
A magyar üzleti feleknek egyelőre nem nagyon kell felkészülniük női felsővezető fogadására, mivel egyetlen ország vállalatainál sem elterjedt gyakorlat a nők előrejutásának támogatása gyermekvállalást segítő programokkal. Sőt a jövőre nézvést sem terveznek ilyen szolgáltatásokat az európai cégek.
