Erős Jánost 1995-ben, 33 évesen nevezték ki a Kereskedelmi és Hitelbank élére, ahonnan 1998-ban távozott. A K&H felső vezetése még 1997-ben, a bank privatizálása során szervezett dolgozói részvényjuttatási programot. Az ötszázaléknyi részesedésből a vezetők 3,5, ebből Erős János egymaga 1,5 százaléknyi részvényhez jutott. A névértéken 300 millió forintnyi pakettet Erős 50 százalékos, 150 millió forintos kedvezménnyel vehette meg egy törvényi kiskaput kihasználva (a dolgozóknak járó személyenként 306 ezer forintban maximált kedvezményeket a menedzsment összevontan kezelte, és a saját javára használta fel).
Erős János a részben a K&H Banktól felvett hitelből, 150 millió forintért megvásárolt részvénycsomagot egy nap után adta el a K&H brókercégének 660 millió forintért, majd a pénzt ott hozamgaranciával fektette be a menedzsment más tagjaival együtt. 1998-ban a brókercég 800 millió forintot veszített a VIP-ügyfeleknek kínált hozamgaranciás ügyleteken, ebből 500 millió a bank vezetőinek a nevéhez volt köthető. (A K&H Bank abban az évben összesen 4,4 milliárd forint veszteséget könyvelt el, a tervezett 4,4 milliárdos nyereséggel szemben.)
A brókercégnél tartott vizsgálat során felmerült, hogy egyes ügyfeleknek aláírt szerződés híján is fizettek hozamgaranciát, illetve manipulálták a számítógépes nyilvántartást is. A felügyelet ezért büntetőeljárást kezdeményezett 1998 májusában „különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés” gyanúja miatt. Az egyetlen vádlott a brókercég vezérigazgatója lett.
A Népszabadság kérédésre, hogy akkor is elfogadta volna a 600 milliós „sikerdíjat”, ha előre tisztában van a következményekkel Erős igennel válaszolt és úgy érzi, az üzlet során etikusan járt el.
