Dávid Ibolya hangsúlyozta: meggyőződése szerint “sokkal több koncepcionális kérdésre kellene koncentrálnia a mai magyar közéletnek és a mai magyar elitnek”. “Nem tudunk választ adni arra, mi az a tőkesúly, ami alapján Magyarország versenyképes lesz két-három-öt év múlva. Ez sokkal távlatosabb gondolkodást igényel, ehelyett a magyar politika pillanatnyi hasznokra és a következő választás megnyerésére koncentrál, az ország jövőjére sokkal kevésbé” – jelentette ki.
Kuncze Gábor szerint “az itthoni vitáinktól teljesen függetlenül kellene, hogy legyenek olyan sarokpontok, amelyekben a politika egyetért”. “Mindenki mondja a magáét, de nincsen válaszunk” arra, hogy mire akarjuk használni az uniós forrásokat 2007 után, mit akarunk kezdeni a regionalizmussal, az ország versenyképességének javításával, mi a véleményünk az unió jövőjéről és hogy képzeljük el benne Magyarországot – mondta az SZDSZ elnöke. A csatlakozás értékválasztás, “de vajon mindent megtettünk-e annak érdekében, hogy ez így tényleg érvényesüljön ebben az országban és ha nem, akkor mit akarunk tenni ennek érdekében? A politika nem tud ezekről higgadtan vitatkozni, mert ahogy Dávid Ibolya mondta, mindenki mondja a magáét” – jelentette ki Kuncze Gábor.
Kovács László szerint a távlati gondolkodás és a konszenzus “szorosan összefügg, ugyanis ha kormányzati ciklusokban gondolkodunk, és mindig minden következő kormány mindent újrakezd, akkor eljutunk oda, talán most is ott tartunk, hogy vannak, akik azt mondják, nem is érdemes elkezdeni valamit, ami túlmutat azon az adott cikluson, mert úgyis jön egy következő kormány, és az majd mindent megfordít”. A pártelnök hangsúlyozta: “vannak olyan közös nemzeti érdekeket érintő kérdések, amiben össze kell fogni”.
A Dublinban tartózkodó Orbán Viktor, akit telefonon értek el a műsor szerkesztői, azt mondta: egyetért a konszenzus fontosságával. A Fidesz elnöke a legfontosabbnak, “ahol össze kell adni a tudásunkat (…) ahol jó szándékra meg együttműködésre van szükség”, annak a képességnek a növelését nevezte, “hogy jó pályázatokat tudjunk beadni, ahhoz magyar forrásokat tudjunk rendelni, és nyerni tudjunk Brüsszelben”. Hozzátette: szükségesnek tartja a “csekély mértékű magyar források koncentrálását”.
Dávid Ibolya úgy fogalmazott: “Én azt üzenem mindenkinek, hogy először nekünk, politikusoknak kellene jó nagyot változnunk. Ez az elmúlt 14 év egyfajta buta szerepjátszásba kényszerítette az ellenzéket és egy buta szerepjátszásba kényszerítette a kormánypártokat. Kialakultak olyan formátumok, amelyek szerintem az elkövetkező időszakban tovább nem folytathatók. (…) Egy normális országban ügyelnek a közéleti szereplők arra, hogy a nemzeti megegyezés minimumához megtalálják a műhelymunkát és (…) az egyeztetés fórumát”.
