A hazai hitelintézetek tavalyi, 215,9 milliárd forintnyi adózás előtti nyeresége 39,8 százalékkal volt több, mint az egy évvel korábbi 155,5 milliárd forint, a biztosító társaságok 2003-as, 35 milliárd forintos adózatlan profitja pedig 25,1 százalékkal múlta felül a 2002. évi 28 milliárd forintot – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénzügyi szervezetekről szóló, 2003-as beszámolójából.
2003-ban a hazai pénzügyi szektor összesen 23 717 milliárd forintot közvetített, a GDP 128 százalékával azonos összeget – szemben az egy ével korábbi 20 668 milliárd forinttal, ami a GDP 123 százalékára rúgott. A közvetített vagyon 75,6 százaléka – 17 937 milliárd forint – a bankoknál és a szakosított pénzintézeteknél összpontosult, 5,3 százaléka – 1257 milliárd forint – a pénzügyi vállalkozásoknál. A pénztári szektor esetében a kezelt vagyonérték összesen 1016 milliárd forint volt, az összes közvetített vagyon 4,3 százaléka, a biztosítók által kezelt, befektetett tartalék 902 milliárd forintos összege a teljes közvetített vagyonérték 3,8 százalékának felet meg.
A hazai bankszektor összes eszközének GDP-hez mért aránya az egy évvel korábbi 65-ről 69 százalékra emelkedett, ami azonban még nagyságrendekkel marad el az eurótérségben 2002-ben mért 257 százaléktól. A pénzügyi szektor legdinamikusabb területe a lakossági hitelezés volt tavaly, egy év alatt 63 százalékkal nőttek a kihelyezések. A magyar háztartások 2003-ra becsült jövedelmük 21 százalékának megfelelő összegű hitelt vettek fel, ugyanez az arány az eurótérségben 80 százalékos. Lassan növekszik a biztosítási szektor súlya Magyarországon: a 2003-ban a társaságokhoz befolyt 561,12 milliárd forint díjbevétel a tavalyi, folyó áron számolt, 18 750 milliárd forint összegű GDP 2,99 százalékát tette ki – szemben az egy évvel korábbi 2,98 százalékkal. A szektor tavaly év végi, 1209 milliárd forintra rúgó mérlegfőösszege pedig a GDP 6,45 százalékával volt azonos – szemben az egy évvel korábbi 6,20 százalékkal.
A pénztárak befektetett vagyona 30 százalékkal, a 2002 végi 771 milliárd forintról 995 milliárd forintra nőtt tavaly év végére akkor, amikor a háztartások 2003 végi, 9740,1 milliárd forint összegű pénzügyi vagyona 14,3 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest. A pénztári vagyon GDP-hez mért aránya még így is alacsony az EU-országokkal összehasonlítva, a pénztári vagyon GDP-hez viszonyított, 30 százalékos aránya optimista előrejelzések szerint is 2020-ban valósul majd meg.
