A hazai biztosítók történetében nem volt még példa arra, hogy egy felügyeleti vizsgálat 10 millió forintos bírság kiszabásával zárult volna – mondta el a FigyelőNet kérdésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) munkatársa. Az Aviva Életbiztosító Rt. esetében most erre került sor, miután a társaságnál lefolytatott átfogó felügyeleti ellenőrzés súlyos szabálytalanságokat tárt fel. A brit tulajdonú biztosító megbüntetése Horváth Bélára, a társaság első számú vezetőjére is kiterjed: neki személyesen 700 ezer forint felügyeleti bírságot kell megfizetnie.
Senkit nem ér kár
A befektetési alapokhoz kötött életbiztosításoknál alapvető követelmény, hogy a különböző pénzmozgások (ki- és befizetések, alapok közötti átcsoportosítások) elszámolása az aktuális értéknappal, a megfelelő vételi és eladási árfolyamok mellett történjen. Az Aviva rendszerének ebbéli hiányosságait nem a felügyelet tárta fel – hangsúlyozta a társaság egyik vezetője – hanem egy belső vizsgálat már jóval korábban kimutatta, így kijavítását is elkezdték már. Jelenleg is két műszakban folyik a javítás, és még az idén mindenképpen kiküszöbölik a csorbát – tudtuk meg. A tényleges elszámolásokat ugyanakkor állítólag nem érinti az adminisztrációs probléma, mivel az esetleges visszavásárlásoknál vagy a biztosítási összegek esedékessé válásakor egyedileg újraszámolják a portfólió értékét. Differencia tehát legfeljebb a kiküldött tájékoztatókban van, tényleges kár azonban senkit nem érhet – mondta el a társaság felsővezetője.
A felügyelet által feltárt számos hiányosság közül az egyik legsúlyosabb az volt, hogy az Aviva unit-linked típusú biztosításainak nyilvántartási rendszere bizonyos esetekben nem az ügyfelek befektetéseinek tényleges értékét tartalmazta. Mint azt az április 6-án kelt felügyeleti határozat rögzíti: „a biztosító szerződéses állományának nyilvántartására szolgáló rendszere a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg, nem volt alkalmas az ügyfelek befektetései valóságnak megfelelő nyilvántartására, a helyes ügyféltájékoztatásra és a biztosítási szerződések szerinti szolgáltatások nyújtására, továbbá arra, hogy lehetővé tegye annak a biztosító és a felügyelet által történő ellenőrzését.”
Mint azt kérdésünkre az Aviva egyik vezetője elmondta: a hiba nem érinti a unit-linked biztosítások teljes állományát, csupán azokat a szerződéseket, amelyek nyilvántartásába valami miatt utólag „bele kellett nyúlni” (például az ügyfél kérésére módosítani kellett a szerződést). Ilyenkor a rendszer rossz dátumot, rossz értéknapot, így helytelen árfolyamot használt az ügyfél portfóliójának értékeléséhez, vagyis valamilyen irányban árfolyamkülönbözet keletkezett, ami a biztosítási összeget is befolyásolta. A belső nyilvántartás és az ügyfélnek kiküldött tájékoztatók szerint tehát plusz/mínusz néhány ezer forintos eltérés adódott a valódi állapothoz képest.
A problémáról valamennyi érintett ügyfelet (a már megszűnt szerződések esetén is) értesítenie kell a biztosítónak, a hibát pedig természetesen ki kell javítania, és az ügyfelek kompenzálását – amennyiben szükséges – szintén meg kell tennie. Minderre október 15-ig kapott haladékot a felügyelettől a társaság. A javításokat egy független külső szakértővel is ellenőriztetnie kell az Avivának, az erről szóló dokumentációt november 15-éig kell megküldeni a PSZÁF-nak.
Cégtörténet
Az 1996-ban még a Magyar Hitel Bank által alapított (majd a privatizációt követően az ABN Amro tulajdonába került) Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító (Mébit) Rt. 2001 márciusában került a legnagyobb brit biztosító, a CGNU csoport (ma Aviva) tulajdonába.
A felügyelet arra is kötelezte a biztosítót, hogy az állomány nyilvántartó rendszerben feltárt hibák kijavítását követően a teljes szerződéses állományhoz tartozó tartalékszükségletet számítsa ki, továbbá október 15-éig bezárólag mutassa ki, hogy a hibák a 2001., 2002., 2003. mérlegévekre vonatkozóan milyen eltéréseket okoztak a biztosítástechnikai tartalékokban.
A felügyelet határozata alapján a biztosító felügyelő bizottságának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, így nem valósul meg a belső ellenőrzés felügyelő bizottság által történő szakmai irányítása. Ennek hiányában – tartalmazza a határozat – a biztosító belső ellenőrzése nem alkalmas arra, hogy a biztosítási tevékenység törvényességét a biztonság, áttekinthetőség szempontjából vizsgálja.
