Gröger a müncheni MBA Management Beratung céges tanácsadó megbízásából hosszú időn keresztül mintegy 650 cég, hatóság közel ezer gazdasági és közigazgatási vezetőjét kérdezte az általuk menedzselt programokról. A projektekben résztvevők maguk 43 százalékban minősítették hosszú távon értelmetlennek az adott programokat. A napi rutinfeladatok mellett indított új kezdeményezéseknek mindössze 13 százalékát ítélték maguk a megvalósítók értékarányosnak. Mivel évente mintegy 200 milliárd eurót adnak ki a német cégek új kezdeményezésekre, így egyszerűen kiszámítható, hogy a programok feleslegesnek ítélt 87 százaléka mintegy 174 milliárd eurós kárt okoz. A professzor ennél valamivel alacsonyabb, 120-150 milliárd euró éves elvesztegetését valószínűsíti. Ugyanakkor a megkérdezettek csak a projektek 10 százalékát minősítették “alibi-tervnek” – amelyek esetében ritkán kerül sor befejezésre – és a programok 8 százalékát puszta “presztízs-projektnek”. Ezenfelül a professzor kutatásai során még úgynevezett “tengeralattjáró-programokra” is bukkant, ahol a kezdeményezés általában a vállalatvezetés tudta nélkül, alsóbb szintről indul, és csak siker esetén jelentik be a projektet a vezetésnek.
A legnagyobb kárt a vizsgálódás alapján összességében mégis az úgynevezett “aszály-programok” okozzák, amelyek, vagy alacsonyabb stratégiai prioritásuk, vagy a források elégtelensége miatt, illetve azért, mert idővel elvesztik fontosságukat, egyszerűen kifulladnak. Ezek adják az értelmetlen projektek több mint negyedét. Gröger professzor az értelmetlen vállalati kezdeményezések és az ebből adódó hatalmas veszteségek elkerülésére jobb hatékonyság-menedzsment megvalósítását ajánlja, szabályozott célokkal, szerkezettel és a felelősségi területek világos elhatárolásával.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
