Vezető poszton – ki mit kap a cégtől?

A magyar közép- és nagyvállalatok az adómentes béren kívüli juttatásokat kedvelik: minél „adómentesebb” egy megoldás, annál valószínűbb, hogy a cégek bevezetik – mondta el Herczeg Dóra, a Dimenzió csoport marketing igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján. Mindez annak kapcsán derült ki, hogy a cégcsoport 2004-ben is folytatta kutatássorozatát a Fact Intézet közreműködésével a hazai, béren kívüli juttatásokról. 

A legfontosabb jellemző, hogy szinte minden juttatási kategóriában visszaesés tapasztalható tavalyhoz képest, amikor az első ilyen felmérés készült. Egyetlen kategória, az egészségpénztári hozzájárulás tekintetében mutatkozik némi fejlődés. Ezzel a lehetőséggel növekvő arányban élnek a cégek. 2003-ban még csak 13,5 százalékuk, 2004 elején viszont már 14,7 százalékuk vezeti be az egészségpénztári hozzájárulást minden munkatárs számára, illetve tervezi a bevezetést 1-2 éven belül.

A kutatásból kiderül, hogy a válaszadó cégek kétharmada nyújt többletjuttatást vezetőinek. A minden munkavállaló számára kínált béren kívüli juttatások terén az a korábbi gyakorlat folytatódik, miszerint a leggyakrabban alkalmazott motiváló eszköz az étkezési hozzájárulás (96,8 százalék) és a tömegközlekedés támogatása (a vállalatok 84,5 százaléka él ezzel a lehetőséggel). Gyakori az oktatás támogatása (79,3 százalék) és a különböző segélyek nyújtása (67,3 százalék), például a beiskolázás esetén. A nyugdíjpénztári hozzájárulás (52,2 százalék) és a lakástámogatás, a kedvezményes lakáshitelek aránya 45,8 százalékos a cégeknél.

Klasszikus, modern és minimális juttatások

A különböző jutttástípusokat és azok mértékét tekintve a vizsgált vállalatok három csoportot alkotnak. E három csoportot jelentősen eltérő viselkedés jellemzi – a Dimenzió Csoport és a Fact Intézet szerint. A klasszikus juttatásokat kínáló munkáltatókra jellemző, hogy az említett legnépszerűbb juttatásfajták mellett figyelmet fordítanak a nyugdíj-előtakarékosságra is. Ebbe a csoportba a vizsgált cégek közel egyharmada tartozik. E cégeknél elsősorban a szakszervezetek erősek, ezek hatására történnek ilyen intézkedések – jegyezte meg Herczeg Dóra.

Azok a vállalatok, amelyek egy új elem, nevezetesen az egészségmegőrzés támogatása is jelen van, a modern juttatásokat nyújtó csoportba sorolhatók. E vállalatok egyébként szintén kínálják munkatársaiknak a klasszikus juttatásokat.

A két csoport közötti markáns különbség a szakorvosi ellátás és a szűrővizsgálatok terén nyilvánul meg. A modernek fele nyújt orvosi ellátást, a „klasszikusoknak” viszont mindössze 15,8 százaléka teszi ezt lehetővé minden munkatárs számára. A szűrővizsgálatoknál még hangsúlyosabb a különbség: 1,3 százalék állítható szembe a 79,7 százalékkal.

A modern cégeknél egyébként a humánpolitikai vezetők határozzák meg döntően a béren kívüli juttatásokat, nem a szakszervezetek tehát a legfontosabb döntéshozatali befolyásoló tényezők. A végső döntést természetesen mindig a menedzsment hozza meg, ám a vállalatok harmadik csoportja, a minimális juttatások politikáját követő cégek éppen abban különböznek a többitől, hogy azoknál szinte kizárólag a menedzsment dönt. Ezek általában csak az étkezési hozzájárulást és a tömegközlekedés támogatását kínálják. E csoportba tartozik egyébként a mintában szereplő cégek negyven százaléka, s ezek elsősorban a kisebb vállalatok, legalábbis a létszámot tekintve.

Középvezetők: autó és telefon

A középvezetők juttatásait vizsgálva megállapítható, hogy a tipikus a „szolgálati” mobiltelefon, illetve autó. A megkérdezett cégek kétharmada kiemelt bánásmódban részesíti a középvezetőit, míg egyharmaduk a nem vezető beosztásúakhoz hasonló juttatásokat nyújtja számukra is. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb, hogy kiemelt juttatási csomagot kínál vezetőinek.

A hazai tulajdonban lévő cégek esetében a legalacsonyabb a középvezetői juttatások száma (átlagosan 1,18), míg a külföldi tulajdonban lévőknél ez a szám a legmagasabb (1,79), a kettő között pedig a vegyes tulajdoni szerkezetű cégek helyezkednek el. A középvezetők béren kívüli juttatásainak mértéke átlagosan az alpbér 20,8 százaléka, és átlagosan kilencféle juttatásban részesülnek.

Felsővezetők: egy kis titkolózás

A cégek 80,1 százaléka ad gépkocsit felsővezetőinek, míg a középvezetőknél ugyanez a mutató csak 38,6 százalékos. A balesetbiztosítás esetében is komoly eltérés mutatható ki. Míg a megkérdezett cégek 40,3 százaléka nyújt felsővezetőinek ilyet, addig a középvezetők csak a vállalatok 30,3 százalékánál részesülnek ebben. Összehasonlításul: a munkáltatók 23,5 százaléka kínálja ezt minden alkalmazottjának – a Dimenzió és a Fact szerint.

Viszonylag alacsony volt a válaszadási hajlandóság arra vonatkozóan, hogy milyen nagyságrendűek a felsővezetők juttatásai. E csoport esetében az átlagos juttatási mérték az alapbér 31,9 százaléka, a válaszokat azonban nagy szórás jellemzi. A legkisebb említett százalékos arány a nulla, a legnagyobb a 300 volt.