A francia-svájci vasúton, a Basel-Párizs vonalon találtak szerdán egy fel nem robbant bombát a hatóságok, egy dobozban. Hogy ki helyezte el a szerkezetet a sínek mellett – Troyes városától húsz kilométerre keletre -, azt egyelőre nem lehet tudni. Állítólag a bomba nem volt élesítve – írja a Spiegel Online. A terrorveszély mindenesetre egyre jobban foglalkoztatja az európai biztonsági szereveket, különösen a madridi merényletek óta.
Fegyverkereskedelem itthon is?
A Nemzetbiztonsági Hivatal kiadványában szó esik a tömegpusztító fegyverek illegális kereskedelméről is. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják: a vásárlók fedőcégként szívesen alkalmaznak vegyi gyárakat és kutatóintézeteket. Az NBH adatai szerint egyes országok érdeklődést mutatnak Magyarország iránt, különösen a nehezen azonosítható, kettős felhasználású termékekre vonatkozóan. Jellemző, hogy Magyarországon elsősorban alkotóelemek és részegységek beszerzésére törekednek – áll a Magyar Hírlap cikkében.
A nemzetközi tendenciákhoz kapcsolódóan a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szerint is valós annak a veszélye, hogy terrorszervezetek aktivistái átutaznak vagy megbújnak Magyarországon – erről a Magyar Hírlap és az Origo.hu is beszámolt. Egyes országok pedig nálunk próbálnak meg tömegpusztító fegyverekhez kettős felhasználású alkotóelemeket, részegységeket beszerezni – derül ki az NBH évkönyvéből.
Iszlám fundamentalista terrorcsoportok szervezett formában nincsenek jelen Magyarországon, de szélsőséges ideológiájuk hatással van az itt élő arabokra – többek között ez is olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) évkönyvében. Az NBH szerint valós annak kockázata, hogy terrorszervezetek aktivistái átutaznak vagy bújkálnak Magyarországon. Tavaly volt is arra példa, hogy nemkívánatos személyeket kényszerítettek az ország elhagyására – írja a Magyar Hírlap.
Az első bocsánatkérés
Richard Clarke, aki négy amerikai elnök idején volt a Fehér Ház terror-elhárítási főnöke, személyesen is bocsánatot kért a szeptember 11-ei 3000 áldozat családjától azért, hogy megtörténhetett a New York-i tragédia. Clarke beismerte, hogy hibázott, ezzel a BBC szerint az első volt az amerikai hivatalnokok közül, aki ilyen lépésre szánta rá magát.
Közben Amerikában folytatódott a kongresszusi vizsgálat szeptember 11-e ügyében. Szerdán a Fehér Ház korábbi terrorista-elhárító részlegének korábbi vezetője tett tanúvallomást. A négy egymás utáni amerikai elnököt – így a most hivatalban lévő George W. Busht is – „kiszolgáló” biztonsági specialista, Richard Clarke különösen kemény szavakkal illette az ifjabb Busht. A korábban kulcsfontosságú posztokat betöltő Clarke szerint a Bush adminisztráció, bár fontosnak tartotta, de nem tekintette sürgető fenyegetésnek a terrorizmust 2001. szeptember 11. előtt.
A biztonsági főnök tavaly adta fel posztját a Fehér Házban, mint elmondta: „Bush elnöknek több tucatszor hívta fel a figyelmét 2001-ben a terrorveszélyre”. Clarke hangsúlyozta, hogy még ha megfogadják a tanácsait, akkor sem lehetett volna elhárítani vagy megelőzni a New York elleni merényleteket, de a Fehér Ház ettől függetlenül többet is tehetett volna az ügyben. Ezenkívül Clarke megismételte korábbi bírálatát, miszerint Bush rosszul tette, hogy lerohanta Irakot, mert ezzel „aláaknázta a terrorizmus elleni háborút”.
Mindeközben a Fehér Ház megpróbálja hiteltelenné tenni Clarke szavait. A Bush-adminisztráció kibocsátott egy dokumentumot, amelyben Clarke éppen Bush elnök antiterrorista stratégiáját dicséri. Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó, Clarke korábbi főnöke szerint Clarke-nak ellentmondásmentessé kellene tennie a történetét.
Rendezetlen líbiai-magyar ügyek
Líbia a hírek szerint, kihasználva az angolszász nagyhatalmakkal „bimbózó” kapcsolatait, egy régi követelését is felújította, méghozzá Magyarországgal szemben. A hetvenes évek végén ugyanis az észak-afrikai ország nagy megrendeléseket adott a magyar Videoton cégnek. Kaddhafi elnök 1977-ben Budapestre látogatott, és itt 330 millió dollárért rendelt távközlési berendezéseket. Az akkor még állami tulajdonban lévő Videoton azonban a vételárelőleg kifizetése ellenére sem szállított. Ebből több évtizedes vita keletkezett, amelyet a nyolcvanas években egy egyezmény már szabályozott, 44,8 millió dollárra csökkentve Tripoli igényeit. A líbiaiak állítólag újabb követeléssel álltak elő.
Mindeközben az amerikai adminisztráció nyitni készül egy olyan irányba, amit eddig kevesen hittek volna. Bush elnök ugyanis levélben fejezte ki elismerését Líbiának, a korábban terroristák támogatásával vádolt észak-afrikai államfő Moamer Kaddhafinak címezve. Bush közel-keleti megbízottja, William Burns felkereste Tripolit, hogy személyesen adja át Kaddhafinak Bush levelét. Több mint harminc éve nem járt ilyen magas rangú amerikai illetékes Líbiában. Az amerikai elnök elsősorban amiatt fejezi ki elismerését, hogy Líbia hajlandó megsemmisíteni tömegpusztító fegyvereit.
Még ennél is határozottabb, történelmi jelentőségű gesztus, hogy csütörtökön Tony Blair brit miniszterelnök látogatásra Tripoliba érkezett. Brit miniszterelnök Churchill 1943-as látogatása óta nem kereste fel Líbiát. (Értelemszerűen ez azt is jelenti, hogy az észak-afrikai ország 1951-es függetlenné válása óta sem járt itt brit kormányfő.) London egyébként éppen csak öt éve állította vissza a diplomáciai kapcsolatokat Tripolival. Az elhidegülést az váltotta ki korábban, hogy a brit hatóságok szerint a skót Lockerbie fölött 1988-ban lezuhant repülőgép elleni merénylet hátterében Líbia állt – írja a Spiegel német magazin.
A BBC szerint Tony Blair látogatását többen erősen kifogásolják. Például a 270 lockerbie-i áldozat hozzátartozói. Blair szerint viszont „ki kell nyújtaniuk a kezüket” az országok felé, amelyek felhagynak a terrorizmussal és a tömegpusztító fegyverek gyártásával, felhalmozásával. A britek még ennél is tovább mentek: állítólag a BBC szerint felajánlották Líbiának, hogy a hírneves sandhursti katonai akadémián líbiai tiszteket képeznek ki, hogy az ország sikerrel védhesse magát konvencionális módon. Líbia azt is várja Londontól, hogy fellép a nemzetközi embargó enyhítéséért. Cserébe az angolok alighanem a líbiai gazdasági lehetőségeket szeretnék kiaknázni.
A terrorizmus elítélésére kérte Izrael az ENSZ-t
Ugyancsak a nemzetközi terrorizmushoz kapcsolódik a hír, hogy Izrael felkérte az ENSZ főtitkárát, játsszon vezető szerepet a közel-keleti rendezést célzó nemzetközi erőfeszítésekben és hívja össze az ENSZ-közgyűlés külön ülését a terrorizmus elítélése érdekében.
Eközben véres megtorlással fenyegette meg a Hamász egyik vezetője Izraelt Ahmed Jaszin Hamász-vezető meggyilkolása miatt. Haled Mesal, a Hamász legfőbb döntéshozó testületének, a politikai bizottságnak a vezetője a szíriai fővárostól, Damaszkusztól délre fekvő Jarmúk palesztin táborban tartott gyűlésen azt hangoztatta: az Ariel Saron izraeli kormányfő által elkövetett „bűncselekmények bajt hoznak mindenki fejére, aki támogatja a cionista államalakulatot”. „Azt üzenjük Saronnak: a vér vért kíván” – mondta a palesztin vezető.
