A gyorsuló amerikai konjunktúra magával húzza az Európai Uniót is, így az EU gazdasági növekedése az idén 1,5-2 százalék, Németországé a tavalyi stagnálás után 1-1,5 százalék lehet – fogalmazott Vértes András. Ezek a külső tényezők kedvezően hatnak a magyar exportra, ezért felfelé módosította az idei GDP-re vonatkozó előrejelzését az intézet – tette hozzá az elnök.
A GKI előrejelzése szerint 2004-ben az ipari termelés mind az első, mind a második félévben 10 százalékkal nő (tavaly 3,9, illetve 8,9 százalék volt a megfelelő adat.) A mezőgazdaságban – átlagos időjárást feltételezve – 6-7 százalékos növekedést vár a GKI.
A beruházásoknál is a tavalyi 3,1 százaléknál erőteljesebb felfutást prognosztizál az intézet, igaz, a most közzétett 7 százalékos növekedés a költségvetési megszorítások nyomán 1 százalékkal alacsonyabb a januári prognózisnál.
Az EU módszertan szerinti ESA-95-nek megfelelő GDP-arányos államháztartási hiány mértékét most is 4,6 százalékra teszi a GKI, akárcsak januárban – mondta Vértes András. Ennek összetevői azonban az elmúlt hónapokban változtak.
A GKI elnöke kifejtette, hogy az adó- és járulékbevételek 150 milliárd forinttal elmaradnak a tervezettől, emellett mind a kamatkiadásoknál, mind számos támogatási tételnél együttesen 100-100 milliárd forinttal nagyobb lesz az államháztartás terhe a korábban vártnál.
A mérleg másik oldalán áll a takarékossági csomag 180 milliárdja, s mivel a GDP a tervezettnél gyorsabban nő, így a 170 milliárd forintos többletdeficit a GDP 4,6 százalékának felel meg – vezette le az “egyenletet” Vértes András.
A háztartások jövedelmének alakulásában fordulat következik be 2004-ben: a bruttó béremelkedés a korábbinál szerényebb 7-8 százalék körül alakul, a reálbérek és a fogyasztás pedig mérsékelten, 1-2 százalékkal emelkedik az idén. Ugyanakkor a háztartások megtakarítási rátája a GDP 3 százalékára nő a tavalyi 0,2 százalékról.
A 2004-es fogyasztói árindex előrejelzést a januári 6,2 százalékról 6,7 százalékra módosította a GKI – jelentette be az intézet elnöke. “Tavasszal 7-7,5 százalékra fut fel az infláció, majd az év végére 6 százalékra esik vissza” – fogalmazott Vértes András. A számításoknál a GKI 27,5 dolláros hordónkénti Brent típusú kőolajárral, 1,25 euró/dollár átlagos árfolyammal illetve 258 forintos euró árfolyammal kalkulált.
A GKI elnöke megjegyezte, hogy a monetáris politika érdemi kiigazítása nélkül a pénzpiac bizalma nem nyerhető vissza. Ha ez megtörténne, a költségvetési lépések, a javuló reálgazdasági helyzet és az infláció várható alakulása nyomán mérsékelni lehetne a kamatokat 10 százalék alá anélkül, hogy szélsőséges árfolyammozgások indulnának el, vagy felpörögne az infláció – tette hozzá. A GKI 2004 végére 9,5 százalékos alapkamatot, 9,3 százalékos 3 hónapos, illetve 9 százalékos 1 éves referenciahozamot prognosztizál.
