A svéd diplomata a The Independent című londoni lapban pénteken megjelent interjújában kijelentette: nem fogadja el azt az érvelést, hogy a háborút a korábbi ENSZ-határozatok iraki megsértése legalizálta. Blix hangsúlyozta, hogy csak egy második biztonsági tanácsi határozat – amely kimondta volna a katonai erővel való fellépést – tehette volna legitimmé az amerikai intervenciót.
A fegyverzetellenőrök volt vezetője vitatta Peter Goldsmith brit főügyésznek, a brit kormány jogi tanácsadójának érveit, melyek szerint az 1441. számú BT-határozat azzal engedélyezte a katonai erő alkalmazását, hogy hivatkozott az első, 1991-es öbölháború után hozott határozatokra.
Bár elismerte: lehet vitatkozni azon, hogy Irak megsértette-e az 1991 utáni határozatokat, úgy vélekedett, hogy a BT-határozatokban a testület mind a 15 tagállama illetékes, nem csak egyes államok.
