Az ENSZ beruházási jelentésében (World Investment Report) található, Magyarországról szóló táblázatból kiolvasható, hogy 2002 júniusa és 2003 
júniusa között közel 6 ezer munkahelyet szüntettek meg, pontosabban telepítettek Kínába és Ukrajnába a hazánkban megtelepedett multinacionális cégek. Igaz, ezzel szemben 8 ezernél is több új munkahelyet hoztak létre ugyanebben az időszakban. A táblázatból kitűnik, hogy elsősorban területi átrendeződés zajlott, vagyis nem tűntek el iparágak, illetve jobbára a cégek is változatlanul megmaradtak az országban.
Nem volt hozzá fülük
A 2002-es év egyik legnagyobb negatív gazdasági szenzációja volt az IBM október 22-ei bejelentése, miszerint felszámolja székesfehérvári gyárát. A hazai kapitalizmus mintavárosában (a korábbi szocialista mintavárosban) a hír meglepetésként hatott, pedig elemzők már korábban jelezték: aligha hihető, hogy a multik örökre itt maradnak. Utóbb aztán kiderült, hogy az IBM már hónapokkal korábban adott jelzéseket a székesfehérvári polgármesternek, ám sem neki, sem tanácsadóinak nem volt fülük a figyelmeztetésre.
Mégis megnevezhető egy nagy vesztese a tőke országon belüli átrendeződésének. Székesfehérvárról ugyanis tavalyelőtt ősszel, egyetlen aktussal 3700 munkahelyet telepített Kínába az IBM Storage Products Kft. (lásd a táblázatot >>), amely szoros kivételképpen teljesen felszámolta az itteni üzemeit. Tetézte a fehérváriak gondjait, hogy – a termelés globális összevonása keretében – a Kenwood Electronics Bretagne S. A. is felszámolta itteni autórádió-összeszerelő üzemét, megszüntetve ezzel további 200 munkahelyet.
A 3900 munkahely megszűnését nem tudták ellensúlyozni a székesfehérvári beruházások. Pedig ilyen is volt. Mégpedig az alumíniumiparban az Alcoa-Köfém révén 150 munkahely, az autóalkatrész gyártásban 30 munkahely és az elektronikai iparban – a Philips beruházása nyomán – 330 munkahely létesült (lásd a táblázatot >>).
A megrendeléstől függnek
Egy-egy új megrendelés jelentős átrendeződést okozhat. Jól példázza ezt a Flextronics esete. A vállalat, amely négy magyarországi üzemében – Sárváron, Tabon, Nyíregyházán és Zalaegerszegen – több mint 10 ezer főt foglalkoztat, előbb egy 1000 fős sárvári részleget telepített Kínába, majd a Siemens mobiltelefonok gyártásának beindítása nyomán 2100 új dolgozót vett fel. Ebből 1500-at Zalaegerszegen, 600-at Sárváron. Sőt, az új megrendelések nyomán munkaerőhiány keletkezett, s megkezdődött a szombathelyi Philips-üzemből elbocsátott munkások átvétele.
Érdekes, hogy miként az IBM székesfehérvári kivonulásával a hazai elektronikai ipar szenvedte el a legnagyobb veszteséget, úgy a legnagyobb munkahelyteremtő beruházások is ehhez az ágazathoz kapcsolódnak. A magyarországi helyzetet mutató táblázatban szereplő több mint 8 ezer új munkahelyből 5 ezernél is több ehhez az ágazathoz kapcsolódik. Az ágazat esetében csak azért nem beszélhetünk arról, hogy több új munkahelyet teremtettek, mint amennyi megszűnt, mert a Foxconn Hon Hai komáromi üzeme, ahol a tervek szerint 1600 fő dolgozik majd, csak 2006-ra valósul meg.
A cégek közül a telepítésben és a leépítésben egyaránt részes a Philips, amely Szombathelyről 500 fős üzemét telepítette Kínába, ugyanakkor a már említett székesfehérvári 330 mellett, Győrben is létre hoz 1170 munkahelyet. Szintén ellentmondásos a Flextronics helyzete, amely Sárváron 1000 munkahelyet megszüntetett, ugyanakkor Zalaegerszegen és Sárváron összesen 2100 munkahelyet hoz létre – ebből Sárváron 600-at.
Igazán drámai a helyzet az olyan kisebb településeken, mint például Rétság vagy Kisbér. Az előbbiből a TDK Ukrajnába telepítette 200 fős üzemét, a másikban az Ortech Europe hoz létre ugyanakkora kapacitást. Ezeknek a nagyközségeknek, kisvárosoknak a sorsát döntően meghatározza egy-egy üzem léte vagy nemléte.
Romló versenyképesség
Elsősorban Magyarország versenyképességének romlásával magyarázható, hogy a korábbi egyirányú tőkebeáramlást felváltotta a multik „jövés-menése”. A nemzetközi munkaügyi szervezet, az ILO és az osztrák IHS kutatóintézet felmérése szerint a magyarországi termelés költségeit elsősorban a reálbérek növekedése emeli.
A multik által telepített üzemek országon belüli átrendeződésének nagy nyertese ebben az időszakban egyértelműen Győr volt. 1170 munkahelyet telepített ott a Philips.
Az is figyelmet érdemel ugyanakkor, hogy a korábban egyeduralkodó dunántúli tőketelepülés mellett ezúttal a észak-magyarországi válságrégió is egyértelműen a nyertesek között szerepel. A Bosch például 500 fős autóelektronikai üzemet telepített Miskolcra, 400 főset Egerbe, az IBM pedig 377 munkahelyet hozott létre Vácon.
