A több száz oldalas dokumentumköteg közzétételére a Fehér Ház indoklása szerint azért volt szükség, mert egyesek igyekszenek olyan hamis benyomást kelteni, mintha az elnöknek rejtegetnivalója volna.
George Bush elnököt már a 2000. évi elnökválasztási kampányban azzal gyanúsították, hogy a Nemzeti Gárdánál hosszú hónapokon át kibújt szolgálati kötelezettségeinek a teljesítése alól, most azonban egyúttal folyton szembeállítják a Demokrata Párt valószínű elnökjelöltjével, John Kerry szenátorral, aki Vietnamban harcolt, és bátorságáért kitüntették.
Bush 1968. május 27-től 1973. július 30-ig szolgált a texasi Nemzeti Gárda légi alakulatánál, amely lehetőséget nyújtott a vietnami harctéri bevetés kikerülésére. A szolgálat a Nemzeti Gárdánál az alapkiképzéstől és a szakkiképzéstől eltekintve hét végi katonáskodást jelent. George Bush 1972-ben három hónapra áthelyezését kérte Texasból Alabamába, hogy bekapcsolódhasson a Bush-család egy barátjának szenátusi kampányába. William Turnipseed, a montgomeryi bázis akkori parancsnoka nem emlékszik rá, s dokumentumok sem maradtak fenn róla, hogy George Bush repülő hadnagy szolgálatra jelentkezett volna.
A The New York Times című napilap meginterjúvolt 16 tisztet, akik a kérdéses időben a montgomeryi alakulatánál szolgáltak, de egyik sem emlékezett az elnökre. A The Washington Post ugyanakkor talált egy olyan tisztet, aki viszont vissza tudott emlékezni arra, hogy Bush hét végi szolgálatot teljesített.
A Fehér Ház korábban már közzétette az elnök kifizetési papírjait, illetve az alabamai támaszpont rendelőjében készült fogászati leletét.
Az aktákban a sajtóhírek szerint nincsenek újabb adatok a kérdéses alabamai időszakról, amikor a demokrata párti vádak szerint a mostani elnök engedély nélkül volt távol szolgálati helyétől.
A témát a mostani választási kampányba Michael Moore Oscar-díjas író-filmrendező dobta be, amikor egyenesen “dezertőrnek” nevezte az elnököt.
