Mint a Vedomosztyi szerdai számában jelentette, a moszkvai gazdaságfejlesztési tárca illetékese 300 millió dollárra becsülte azt a veszteséget, amely az orosz cégeket fenyegeti, ha a PCA változatlan formában terjed ki az új EU-tagokra. Ha viszont Oroszország (amely a PCA kiterjesztéséhez különféle módosításokra módot adó ratifikációt tart szükségesnek) ezt a ratifikációt megtagadná, akkor a csatlakozókat (a 300 milliónál) másfél-kétszer nagyobb veszteség érheti, mert elveszítenék legnagyobb kedvezményes státusukat az Oroszországgal folytatott kereskedelmükben – mondta az orosz hivatalnok a lapnak. Ugyanakkor a brüsszeli orosz kereskedelmi képviselet egy vezető munkatársa úgy vélte, hogy az Európai Bizottság az EU-orosz kapcsolatokról hétfőn kibocsátott közleményével arra a 14 feltételre válaszolt, amelyeket Oroszország a múlt hónapban szabott a PCA kiterjesztésébe való beleegyezéséhez (még akkor is, ha a dokumentum elkészítésével a bizottság formailag az EU-tanács decemberi felkérésének tett eleget.)
Az EU-belpiac rezsimjeinek kiterjesztése keményebb követelményeket támaszt az orosz cégekkel szemben Kelet-Közép-Európában. Oroszország el akarja kerülni, vagy legalábbis odázni az ezzel járó vámemeléseket, mennyiségi korlátozásokat, dömpingellenes intézkedéseket, szigorúbb állategészségügyi normákat, energiabeszerzési limiteket, amelyek hátráltathatják vállalatai piacra jutását. Másrészt kifogásolja az EU mezőgazdasági exportszubvencióit és még inkább a kelet-európai szállítókra való kiterjesztésüket. Végül politikai aggodalmakat is megfogalmazott, beleértve a csatlakozó Észtországban és Lettországban lévő orosz kisebbségek jogvédelmét. Az EU-ban jelenleg a PCA kiterjesztését az Oroszországgal való együttműködés feltételének tekintik – írta a Vedomosztyi, rámutatva: a bizottsági dokumentum (konstatálva a kapcsolatok feszültebbé válását) kifejezte Európa készségét a fejlesztésük melletti szilárd elkötelezettségének demonstrálására – amennyiben megállapodás jön létre a PCA hatályának kiterjesztéséről.
A bizottság – a PCA ügyén túl – felsorolt több más vitás kérdést is: a kiotói jegyzőkönyv ratifikálása, a transszibériai átrepülések feltételei, a jogállamiság és az emberi jogok betartása, különös tekintettel a média szabadságára és a csecsenföldi eseményekre. “Európa most olyan befolyásgyakorlási eszközöket keres, amelyekkel rávehet bennünket, hogy lemondjunk a (bővítéssel kapcsolatban támasztott) feltételeinkről – mondta a Brüsszelben dolgozó orosz kereskedelmi diplomata a moszkvai lapnak.
