Február 26-án reggel negyed tízkor Kourouról, Francia Guayanaról indul útjára az Európai Űrügynökség Rosetta szondája. A szonda leszállóegysége, amely a „keresztségben” a Philae nevet kapta, közvetlen méréseket végez majd a Csurimov-Geraszimenko üstökös felszínén.
Amikor a Nap született
Az üstökösök a Naprendszer ősi anyagát hordozzák, így a Csurimov-Geraszimenko üstökös kutatása a Naprendszer őstörténetébe, 4600 millió évvel ezelőtti állapotába nyújt betekintést a csillagászoknak. Ahhoz azonban, hogy a szonda leszállóegysége közvetlenül tanulmányozhassa az üstökös felszínét, először tíz év utazás vár rá.
A Philae az üstökösön – fantáziakép
Az űrkutatásban eddig példátlan vállalkozás során a 2014 augusztusában az üstököshöz érő szondáról leoldják a leszállóegységet. A tervek szerint a finom landolást követően, a körülbelül 110 kilós Philae lábra áll, és hogy a gyenge gravitáció miatt ne szökhessen el, odahorgonyozza magát a felszínhez. A Philae, amelynek építésében német, francia és olasz tudósok mellett magyar kutatók is részt vettek, meghatározza az üstökös fizikai jellemzőit (kémiai, kőzettani, izotópos összetételét). A leszállóegység mérései segíthetnek a földi élet kialakulásának pontosabb megismerésében is.
Nevek az ősi Egyiptomból
Mind a szonda, mind a leszállóegység neve szimbolikus. A Rosetta-kő az ókori Egyiptom Rosetta városából származó kőlap, melyre Kr. e. 196-ban ugyanazt a szöveget, Ptolemaiosz fáraó dekrétumát vésték két nyelven és három különböző írásmóddal (hieroglif, démotikus és görög). A kőtábla segítségével, a görög változat alapján fejtette meg a francia Jean-François Champollion 1822-ben az egyiptomi hieroglifákat, amely révén feltárult az ősi egyiptomi civilizáció az utókor előtt.
A leszállóegység elnevezésére az Európai Űrhivatal pályázatot írt ki 12-25 éves fiataloknak. A zsűri egy 15 éves olasz lány, Serena Olga Vismara javaslatát, a Philae-t fogadta el. A lánynak saját bevallása szerint az interneten szörfölve jutott eszébe a név. A névadó jutalma, hogy részt vehet a szonda február végi fellövésén.
Philae nílusi sziget. Védőistene Ízisz, neki volt szentelve a sziget főtemploma is. Az egyiptomi papok elbeszélése szerint Ozirisz halála után felesége, Ízisz az egykor elhagyatott Philae szigetén adott életet gyermekének, a Bosszúálló Hórusznak. Amikor Ízisz tisztelete elterjedt előbb a görögöknél, majd a rómaiaknál is, számos görög és római zarándok özönlött a gyógyító istennőhöz.
A ma Angliában található philae-i obeliszk oldalán hieroglif és démotikus írással egyiptomi és görög nyelvű felirat található. A philae-i obeliszk megerősítette a francia Champolliont, hogy jó úton jár a Rosetta-i kő megfejtésében. Champollion mind a kőlapon, mind az obeliszken meglelte Ptolemaiosz király és Kleopátra királynő nevét, hieroglifákkal írva.
A százmillió dolláros csúszás
A szondát eredetileg egy évvel ezelőtt, 2003 januárjában akarta elindítani az Európai Űrhivatal. Műszaki problémák miatt akkor elhalasztották a kilövést. Mivel az eredetileg kiszemelt célpontra, a Wirtanen üstökösre csak az év néhány hetében lehetetett volna problémamentesen kilőni a szondát, az ESA a Hubble űrteleszkóp segítségével új célpontot választott.
A Csurimov-Gerasimenko üstökös csaknem háromszor nagyobb, mint az eredeti célpont. A küldetés eredeti költsége egymilliárd dollár volt, a késlekedés 100 millióval növelte a kiadásokat.
