Balázs Péter nagykövet, aki májustól az Európai Bizottság első magyar tagja lesz, felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi tagországok által a munkaerő-áramlással kapcsolatban tervezett vagy már be is jelentett korlátozó intézkedéseknek Magyarországra nézve lehetnek bizonyos közvetett hatásai is. Mivel ilyen körülmények között az új tagországok munkavállalói a jelenlegiek munkaerőpiacára nehezebben tudnak bejutni, az újak között indulhat meg munkaerő-áramlás, elsősorban azokból az országokból, amelyekben viszonylag nagy a munkanélküliség. Magyarország például a lengyel vagy a szlovák munkavállalókat vonzhatja. Így olyan folyamatok keletkezhetnek, amelyekkel eddig nem számoltunk – mondta.
Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy Magyarország korlátozni akarná a külföldi munkaerő beáramlását. Ilyesmit egyetlen magyar tisztségviselő sem mondott. Mindössze arról van szó, hogy mérlegelni kell majd az új folyamatok várható hatásait – hangsúlyozta Balázs Péter.
Mint arról korábban beszmoltunk, kisebbfajta vihart kavart Balázs Péter uniós biztosjelölt azon nyilatkozata, amelyben felvetette a csatlakozási szerződésben biztosított védintézkedések alkalmazásának lehetőségét arra az esetre, ha a magas munkanélküliségtől sújtott Lengyelországból vagy Szlovákiából sokan indulnának meg a magyar munkaerőpiac felé.
Keddi nyilatkozatában Balázs úgy nyilatkozott, hogy az esetleges későbbi intézkedések szempontjából a mérlegelés azt jelenti, hogy “egyelőre egyenlő esélyt adunk a pozitív és a negatív következményeknek”. De az integráció új folyamatai bontakozhatnak ki, ha viszonylag mozgékony munkaerő, például Dél-Szlovákiából nem Németországban, hanem Magyarországon keres lehetőségeket – tette hozzá.
A kibővített EU-n belüli munkaerő-áramlás problémája abban az interjúban került szóba, amelyet a nagykövet a napokban az EurActiv nevű, uniós ügyekre szakosodott internetes portálnak adott. Ebben utalt arra, hogy a magyar munkapiac iránt elsősorban a lengyelek és a szlovákok érdeklődhetnek, de “nem tartunk ettől, mert egyes esetekben fontos külföldi beruházások azért nem valósulhattak meg, mert nem állt rendelkezésre a szükséges munkaerő”.
Az MTI-nek nyilatkozva Balázs Péter megállapította, hogy negatív hatásokat sem lehet kizárni. Ezek kezelésére azonban megvannak az eszközök, amelyeket csak olyan esetekben kell alkalmazni, amikor valamelyik térségben vagy ágazatban egyértelműen biznyíthatók a kedvezőtlen hatások.
Leszögezte, hogy amikor az EurActivnak a szlovák és a lengyel munkaerő példáját említette, nem a lehetséges korlátozásokra, hanem olyan új integrációs folyamatokra gondolt, amelyeknek lehetnek pozitív hozadékai is.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarország ezek szerint a konkrét helyzet alakulásától függően kíván-e reagálni a munkaerő-áramlással kapcsolatos fejleményekre, kijelentette: „Magyarország nem tervez intézkedéseket.”
A jelenlegi tagállamok által az utóbbi időben gyors egymásutánban bejelentett – lehetséges vagy már eldöntött – korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban megállapította: Magyarországot ez különösebben nem érinti, mert nem tipikus munkaerő-kibocsátó. „Itt bizonyos szakmák mozdultak meg, de például a Németországban rendelkezésünkre álló kétezer fős vendégmunkás-kontingens még ma sincs kitöltve, soha nem is volt.”
Ennek megfelelően pillanatnyilag azt sem lehet előre jelezni, alkalmazhat-e esetleg később Magyarország szimmetrikus nemzeti intézkedéseket a korlátozásokat bevezető jelenlegi EU-tagállamokkal szemben. Egyelőre nem látható olyan helyzet kialakulása, amely erre vonatkozó konkrét döntést igényelne. A kormányzatnak akkor kell intézkednie, ha ez bekövetkezik – mondta Balázs Péter.
Általában e téren a csatlakozási szerződésnek az a rendelkezése az irányadó, amely szerint a tagállamok egy legfeljebb hét évig tartó átmeneti időszakban korlátozhatják a többi tagországból érkező munkaerő beáramlását. Öncélú korlátozások bevezetésének azonban semmi érteleme nem lenne, ezzel szemben adott esetben a viszonosságról való lemondás is indokolt lehet – fűzte hozzá a nagykövet.
