A befektetési bank szerint a forint az euróval szemben a jelenlegi 262-es szintről március végére 270-re, majd június végére 280-ra gyengül. (A Goldman Sachs egy közelmúltbeli elemzésében szintén jelentős forintgyengülést prognosztizált az idei évre). A J.P. Morgan elképzelhetőnek tartja, hogy a jegybank további emeli jelenleg 12,5 százalékon álló irányadó kamatát február 23-ika, a következő jegybanki inflációs jelentés közzététele után, bár a befektetési bank alapvetően változatlan jegybanki kamatszinttel számol az idén.
A jegybank nehéz helyzetben van, mert emelkedő infláció és erősödő inflációs várakozások közepette kell demonstrálnia elkötelezettségét az inflációs cél tartása mellett – áll az elemzésben. A J.P. Morgan elemzése szerint a költségvetési törvényt csökkenő jegybanki kamatszintet feltételezve állították össze, ami oda vezethet, hogy még ha megvalósul is a várt GDP 0,6 százalékára tehető kiadáscsökkentési terv, a 2004-re a kormányzat által prognosztizált 4,6 százalék GDP arányos költségvetési hiány jelentősen túlteljesül, 5,6 százalék lehet.
A befektetési bank ráadásul továbbra is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a kormány végrehajtja-e a bejelentett kiadáscsökkentéseket a nyáron tartandó EU-parlamenti-, valamint a 2006-os általános választások előtt. A J.P. Morgan szerint ha végrehajtják is a kiadáscsökkentési programot, annak hatásai az idei második félév előtt nem lesznek érezhetőek.
A befektetési bank arra számít, hogy a jegybank a következő inflációs jelentésében a 2005 decemberére kitűzött, év/év alapon négy százalék inflációs cél fölött elhelyezkedő inflációs becslést tesz közzé. Az inflációt a keresleti és a kínálati oldal egyaránt hajtja. Az előbbi részéről a versenyszféra béremelkedési üteme, valamint az élelmiszerárak megugrása, az utóbbi részéről pedig a lakossági fogyasztás növekedése és a vállalatok aktivitásának élénkülése fejthet ki inflációs hatást.
Az emelkedő infláció fokozott óvatosságra intheti a jegybankot, amelynek Monetáris Tanácsában a J.P. Morgan értékelése szerint négyre csökkent a „héják” – az inflációcsökkentés elkötelezett hívei – száma, s háromra emelkedett a „galambok”, az infláció mérséklésének kevésbé erőltetett ütemét szorgalmazók száma. Az elemzés Járai Zsigmond jegybankelnököt „mérsékelt héjának” tartja.
Bár a várható inflációval számolt reálkamatszint Magyarországon jelenleg két százalékkal haladja meg a „történelmi” átlagot, a monetáris transzmisszó – vagyis a kamatok hatása a gazdaságra – továbbra is gyenge. Ennek következtében a leghatásosabb antiinflációs csatorna továbbra is a forint hosszú távon jelentkező felértékelődése marad. Mindez a J.P. Morgan szerint azt jelenti, hogy a jegybank nem adja fel az erős forint politikáját, csupán megpróbálja elkerülni azt, hogy kommunikációjával túlreagálja a devizapiac rövid távú árfolyamváltozásait.
