Rendre számos kora esti eseményről lemaradnak a több mint 300 ezer példányban terjesztett Blikk vidéki olvasói. A legnépszerűbb bulvárlap
országos kiadásánál ugyanis délután 6 órakor van lapzárta, annak érdekében, hogy a Szikra Nyomda előállíthassa az újságot, és az időben eljuthasson a vidéki olvasókhoz. Igencsak racionális törekvése tehát a Blikket kiadó Ringiernek, hogy a termék frissességének javítása érdekében minél előnyösebb pozíciót harcoljon ki a nyomdapiacon. Ha pedig ez másként nem megy, akkor – tanulva a napilapkiadók európai példáiból – kezébe vegye az irányítást, azaz saját nyomdát építsen.
Hirtelen megszakadtak a Ringier, illetve a Láng Kiadó és Holding Rt. tulajdonában álló Szikra Lapnyomda Rt. közötti tárgyalások egy közel évvel ezelőtt, pedig addigra már megtörtént a hosszú távú együttműködési szerződés aláírása is. Sőt, előzőleg – 2003 januárjában – felmerült, hogy a
svájci kiadóvállalat megveszi a nyomdát, mivel a Szikrában nyomott, napi 500-600 ezer példányban megjelenő napilapjainak zökkenőmentes előállítása így biztosítható leginkább. A Figyelő információi szerint ugyanakkor nem a nyomda értékesítésének volt reális esélye, a tárgyalások a Szikra bizonyos egységeinek 15 éves bérbeadásáról szóltak, ám a felek erről nem tudtak megegyezni.
Megtorpant a Ringier
A hírek szerint ismét megkezdődtek a tárgyalások a Ringier és a Szikra között. Ennek magyarázata a Népszabadság tulajdonlása körüli huzavona lehet. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis szeptemberben megvétózta a Ringier további, 17 százalékos részesedésszerzését a Népszabadságban, amellyel immár 67 százalékban kerülne a svájci kiadó birtokába a legnagyobb példányszámú politikai napilap. A négy országos napilappal (a negyediket, a Magyar Hírlapot jelenleg a Közlönykiadó nyomdájában állítják elő) rendelkező Ringier belevágott volna a saját nyomda építésébe, a GVH ítélete miatt azonban megfontolásra késztette.
Ez az előzménye annak, hogy Papp Béla, a Ringier tavaly kinevezett ügyvezetője tavasszal már saját, a napilapok előállítására alkalmas, úgynevezett cold-set technológiára épülő budapesti nyomda építését jelentette be, ahol terveik szerint kiadványaik nyomtatását sokkal kedvezőbb körülmények között folytathatják. Amennyiben a beruházás megvalósul, a Szikra padlóra kerülhet, hiszen hamarosan az Axel Springer tulajdonában lévő Világgazdaság nyomtatását is elveszti. Ennek oka pedig szintén nem más, mint az Axel döntése: lapjait saját üzemében, a kecskeméti Szilády Nyomdában kívánja előállítani.
A Szikrában készülő hét napilap közül így négy (Blikk, Nemzeti Sport, Népszabadság, Világgazdaság) elkerülhet a Szikrától. Ez pedig igen jelentős tétel: a Szikra tavalyi 9,018 milliárd forintos anyaggal növelt műveleti árbevételéből (a nyomtatás és a papír ára együtt) ugyanis 3,17 milliárd forintot a napilapok előállítása tesz ki. “A Ringier, amely magazinjainak egy részét is nálunk nyomja, teljes árbevételünk 20 százalékát adja” – érzékelteti a problémát a Láng Rt. magát megnevezni nem kívánó illetékese, aki szerint ugyanakkor a svájci kiadó saját nyomdaépítési terve nem tekinthető racionális lépésnek. “Új cold-set gépek vásárlása több milliárd forintos beruházást feltételez, használt masinák beszerzése olcsóbb ugyan, de ez a minőség romlásával járhat.”
Fejleszt az Axel Springer
Saját fejlesztésbe kezdett az Axel Springer tulajdonában lévő kecskeméti Szilády Nyomda is. “Az 1,7 milliárd forintos beruházás eredményeképpen októbertől a Világgazdaságot és a Heves Megyei Hírlapot is nálunk nyomják” – avat be a fejlesztés részleteibe Boros Gábor ügyvezető, aki jelenleg a kiadó négy vidéki napilapjának nyomását felügyeli, ám elképzelhető, hogy az új kapacitások birtokában az Axel új kiadványok indításába is belefog.
A fejlemények azonban a pozícióját féltő Szikrát is cselekvésre bírták: a nyomda új stratégiát dolgozott ki, amelyben a hangsúly a színes magazinok nyomására alkalmas heat-set technológiára helyeződik. “Ezen a területen komoly beruházásokat végeztünk. Így versenyképesek maradhatunk a Ringier távozását követően, ha egy-két használt cold-set gépet eladunk” – részletezi a terveket a Láng illetékese, aki szerint a kieső “svájci” napilapok helyébe már akadtak új jelöltek, így elékerülhetik árbevételük jelentős csökkenését.
Piaci szakértők azonban másképpen látják a Láng nyomdájának helyzetét: értékelésük szerint a 2002. december 31-i adatok alapján a maga 1,7 milliárd forintos fejlesztési célú hitelállományával a Szikra értéktelenné válik a napilapok nélkül, így jelenleg mindent megtesz annak érdekében, hogy a svájci céget maradásra bírja. A hosszú távú tendenciát azonban nem kerülheti el: a multinacionális hátterű kiadók ugyanis sorra saját nyomdai fejlesztésbe kezdenek.
Régiós verseny
Magyarországon 17,5 ezer olyan cég van, amely nyomdai tevékenységi körrel rendelkezik, a klasszikus nyomdák száma 1500 körül lehet. Szakértők szerint a májusi EU-csatlakozás számos közepes méretű vállalkozás sorsát megpecsételheti, mivel e cégek finanszírozási háttere igen gyenge ahhoz, hogy a fokozódó versenyben helytálljanak. Több hazai, kis példányszámban terjesztett periodikát már jelenleg is a határokon túl (Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában) nyomnak. Az alacsonyabb ár és a rugalmasabb gyártás sok kis kiadó számára vonzó: többen személyautóval szállítják haza a kinyomott magazinokat.
A nyomdai beruházás ugyanakkor csak a napilapok esetében éri meg a kiadóknak, szakértők szerint a kapacitások kihasználatlansága és a jóval magasabb költséggel járó heat-set technológia miatt arra nem kell számítani, hogy a kiadók magazinjaik (heti-, illetve havilapok) nyomtatását is saját kézbe veszik. Egy cold-set gépekre épülő nyomdai beruházás is komoly összeg, de 5-7 éves megtérülést ígér, így a kiadóknak annak ellenére megéri a fejlesztés, hogy a nyomdai piacon egyre kedvezőbb árakat tudnak elérni. “Az utóbbi években jelentős többletkapacitások alakultak ki – részben az említett beruházások miatt -, a megrendelésálomány azonban nem követi ezt az ütemet, így óriási árverseny alakult ki” – mondja Peller Katalin, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára.
Míg magazinok nyomásánál 10-20 százalékos árbevétel-arányos nyereséggel dolgoznak a nyomdák, napilapok esetében a haszonráta már csak 0 és 8 százalék között van. A túlkínálati piac sajátosságainak megfelelően sok
nyomda önköltségi ár alatt is hajlandó elvállalni megrendeléseket, az ilyen lépések azonban hosszabb távon ellehetetlenítik a versenyképesség megőrzését. Nem nehéz megjósolni, hogy amennyiben a nagyobb kiadók sorra saját nyomda építésébe kezdenek, ezzel újabb kapacitásokat szorítanak ki a piacról, és így a Szikrához hasonló helyzetbe kerülve számos cég bezárhatja a boltot.
