Az École Supérieure des Sciences Commerciales D’Angers (ESSCA) francia kereskedelmi iskola a kilencvenes évek közepén jött Magyarországra. Varsó
túl messze volt, Prágát nem találták eléggé nyitottnak, így döntöttek végül Budapest mellett. A Ráday utca környékén lévő gyönyörű műemlék épületben évente 80-100, főként európai és ázsiai diák vesz részt a javarészt magyar tanárok által megtartott üzleti órákon.
A külföldiek általában a környéken bérelnek lakást, és a Ráday utca pezsgő élete segít hamar felvenni a budapesti életritmust. Sokan el sem mennek Magyarországról, egy-két évig még itt ragadnak.
Survivor hungarian
A kihelyezett tagozaton kínált programok keretében oktatott magyar nyelv nagyon népszerű a diákok körében. Az úgynevezett „survivor hungarian” szint arra elég, hogy „túléljék” az itt eltöltött hónapokat. „A legtöbb diákunk beleszeret a szemeszter végére Budapestbe. Nem csak azért, mert olcsó, hanem azért is, mert úgy látják, pezseg itt az élet – mondja Südi András, az ESCCA magyarországi kihelyezett tagozatának igazgatója. – Elismerően szólnak a kulturális rendezvényekről, és az egyéb szórakozási lehetőségekről.”
A Párizstól délnyugatra fekvő Angers városban 100 éve alapított katolikus egyetem a kereskedelmi tudományok főiskolája, az ESCCA bölcsője. Az ötéves képzés első három évében főiskolai diploma szerezhető, ezt a negyed- és ötödévben egyetemi diplomával fejelhetik meg a hallgatók.
Az utolsó két év során egy félévet fővárosunkban töltenek a Budapest International Management Seminar (BIMS) program keretében. A budapesti szemeszter lehetősége 2000 óta áll az ESCCA-n tanuló diákok rendelkezésére, idén negyvenhatan vesznek részt a magyarországi oktatásban.
Az idén indult be Budapesten az MSc in European Business (MEB) program, amelynek 1,5 évéből egy félévet Budapesten, egy félévet Franciaországban és egy félévet valamelyik másik országban tanulnak a hallgatók. A MEB az európai üzleti környezetre koncentrál. Az öthetes budapesti nyári egyetemek szintén népszerűek a külföldi diákok körében.
„Az utóbbi időben az európaiakon kívül az indiaiak, pakisztániak, távol-keletiek körében is nagyon megnőtt az érdeklődés a programjaink iránt” – mondta el Südi András, az ESCCA magyarországi kihelyezett tagozatának igazgatója. A tandíj pedig borsos: az ESCCA egyetemi képzésén egy félév 6000 euróba kerül, míg a MEB program egy szemesztere 2700 euró. 
Südi András
Magyarok kevesebben
Magyar diákok is részt vehetnének az egyetemi képzésben. Egy gazdasági főiskolai diploma és jó francia nyelvtudás a bejutás feltétele. A magyarországi kihelyezett tagozat ellenére is csak elvétve akad egy-egy magyar diák. Az idén induló MEB programban is csak három vesz részt, pedig a tárgyak oktatása kizárólag angolul folyik. A tandíj fedezésére is lehet ösztöndíjat szerezni, igaz, összege nagyjából csak a költségek felére elég.
A Franciaországban akkreditált oklevelek és diplomák megszerzése óriási előnyt jelent azoknak a magyaroknak, akik Franciaországban vagy francia cégnél szeretnének dolgozni. A frankofon üzleti életre ugyanis az a jellemző, hogy ragaszkodnak a nyelvhez és a szokásokhoz. Nagyon nehéz a külföldieknek, akiknek a diplomáját nem ismerik a francia vállalatvezetők. Náluk ugyanis egy jó diploma biztos belépő lehet a céghez, egy ismeretlen oklevél viszont semmit sem jelent.
„Bár még mindig előnyt jelentenek a francia papírok a francia munkavállalóknál, zártságuk oldódni látszik – osztja meg velünk
tapasztalatait Südi András. – Az utóbbi években egyre több francia multi külföldi leányainál az angol kezd elterjedni mint elsődleges üzleti nyelv. A vezetők is kiválóan beszélnek angolul, és kiismerik magukat egész Európában.”
Gyakorlatorientáltan
A magyarországi programokon 20-25 tanár oktatja a diákokat. „Igyekszünk olyan oktatókat megnyerni magunknak, akiknek van vállalati gyakorlatuk. Az elméleti és gyakorlati tudás vegyítése a célunk” – mondta a magyar igazgató. Az anyaegyetemről is érkeznek tanárok, és meghívnak előadókat egyéb külföldi egyetemekről is.
„A hazánkba érkező külföldi diákok kicsit mások, mint a magyarok: többségük már többet utazott, és ezért gyakorlottabbak a világ dolgaiban – foglalja össze a magyar igazgató. – Általában jobban is beszélnek egy idegen nyelvet. Nincsenek Magyarországgal szemben előítéleteik, érdeklődnek minden iránt.”
A legtöbbjük jó emlékekkel távozik Magyarországról. Ők a későbbiekben is szívesen állnak kapcsolatban magyar üzleti partnerekkel. Sokan itt is ragadnak egy-két évre: annyira megtetszik nekik Magyarország, hogy itt szeretnének szakmai gyakorlatot is végezni. Az iskola segíti elhelyezkedésüket, bár nincs könnyű dolguk, mivel a szakmai gyakorlatokat nem támogatják a hazai vállalatok.
