A selejtezések miatt középtávon gyakorlatilag a felére csökken a hazai erőműpark teljesítménye. Az ebből adódó kapacitáshiány csak akkor nem okoz problémát, ha a paksi erőmű megbízhatóan működik, amire a tavalyi üzemzavar tapasztalatai alapján nem lehet mérget venni.
Ami biztos: a korszerűtlen szenes erőművek leállnak, nyolc év múlva lejár a paksi atomerőmű legöregebb blokkjának élettartama, egyre szigorúbb környezetvédelmi szabályok korlátozzák az iparágat. A hazaihoz hasonló reformokra a világ más részein is rákényszerülnek. Hogy az átállás nem mindenütt zökkenőmentes, azt egyebek mellett az – egyelőre csak észak-amerikai és nyugat-európai országokat sújtó – átmeneti áramhiányok is jelzik.
Egy nemrég készült, húsz évre szóló előrejelzés (kapacitásmérleg) szerint az energiafogyasztás a belátható jövőben lassan, de folyamatosan nő. Igaz, nincs kizárva, hogy ez csak az energiatermelők vágyálma: a kilencvenes években az ipari termelés 70 százalékkal nőtt, ennek ellenére az energiafogyasztás a tizedével csökkent, s csak az ezredforduló óta növekszik az energiaigény.
