“Nem a hálapénz egyénenkénti adása okozza a problémát, bár kétségkívül nem örülünk neki, hiszen a hálapénzben való érdekeltség nehezíti az átalakulást, kerékkötője a reformoknak és egyenlőtlenül oszlik el” – tette hozzá. Kijelentette: a hálapénz utólagos elfogadását, mint az elégedettség kifejezését, nem tiltja jogszabály.
Kökény Mihály szerint a jelenségről azonban beszélni kell, ugyanis – mint fogalmazott – “akkor van gond, ha tarifákat, árfolyamokat határoznak meg előre, ha közintézményekben az egészségügyi szolgáltatást tarifához, árfolyamhoz, pénzhez kötik”. “Ez nemcsak elfogadhatatlan, de jogszabályokba is ütközik” – fűzte hozzá.
Közölte: egy felelős szakpolitikusnak, aki nem orvos érdekeket képvisel a kormányban, a betegek érdekében kell szót emelnie. “Érzékelnie kell, hogy a betegek helyzetükből adódóan kiszolgáltatottak, amikor úgy érzik, előre kell adni, s erre még fel is szólítják őket valamilyen formában, akkor meg kell szólalni” – tette hozzá.
Kökény Mihály ezért kérte fel a legfőbb ügyészt: foglaljon állást ilyen esetekben, hogyan lehet a kérdést jogilag minősíteni. “Nyilvánvalóban a törvényesség legfőbb őre ebben illetékes lehet” – mondta.
Utalt arra is: azt kérte az orvosi kamarától, foglaljon állást és örömmel hallotta a kamara elnökét, aki a köztelevízióban “elég világosan és velem azonos módon ítélte meg ezt a kérdést”.
Tájékoztatása szerint az APEH elnökét pedig arra kérte a szaktárca vezetője, hogy általánosságban vizsgálják meg a hálapénz formájában képződő adóköteles jövedelem megadóztatását. “Ezt is sokan félreértették, természetesen nem azt várom, hogy az APEH oldja meg a magyar hálapénz-problémát” – fogalmazott.
Kökény Mihály szerint fontos, hogy mindenki megnézze a saját területén, mit tehet a jelenség ellen, s ott és akkor, amikor jogszabályba ütköző módon kényszerítenek ki ilyen juttatásokat, az ellen fel kell lépni.
