Alighogy megalakult az új horvát kormány, máris felülvizsgálati kampányt indított. Előbb a Barátság-Adria olajvezeték tervei kerültek terítékre, majd az INA olajtársaságban 25 százalék plusz egy szavazatot szerzett magyar Mol került a célkeresztbe. A Horvátországnak is komoly károkat okozó magyar-horvát vámháborúval kapcsolatos állásfoglalásra még nem jutott idő.
Egy korábbi privatizációs vihar
Az előző kormány alatt sem mindenki tapsolt a magánosításnak. Tavaly januárban a vezető horvát napilapok címlapjukon számoltak be arról, hogy a hvari szállodák részvényeinek 62,3 százalékának eladásáról szóló döntést nem támogatták a parasztpárti miniszterek. Sőt, a kormánytagok az újságírók előtt veszekedtek egymással.
Felülvizsgálják a nyáron kötött INA-Mol adásvételi szerződést, s ha kell, módosítják is – nyilatkozta a Nacional című zágrábi hírmagazinnak Branko Vukelic horvát gazdasági miniszter, aki úgy véli, az előző horvát kormány némely ügyleténél nem tájékoztatták kellő mértékben a nyilvánosságot. Mint mondta, pártja, a novemberi horvát parlamenti választáson győztes Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nem azt kifogásolja, hogy a magyar Mol Rt. a nyáron több mint fél milliárd dollárért megvásárolta az INA horvát kőolaj- és földgázipari vállalat 1 részvénnyel több, mint 25 százalékát, hanem azt, hogy az adásvételi szerződésbe nem volt betekintése a nyilvánosságnak és a parlamenti képviselőknek.
Elemzők szerint a hétvégi miniszteri nyilatkozat jóval enyhébben fogalmaz az ügyben, mint a néhány nappal korábban névtelenül szivárogtató kormányzati források. Akkor ugyanis a Vecernji Listben, a legnagyobb példányszámú horvát napilapban még azt olvashattuk, hogy a HDZ szerint a Mol jóval nagyobb döntési jogot kapott, mint amennyi a Kereskedelmi társaságokról szóló törvény szerint kisebbségi tulajdonosi helyzetében megilletné.
A kisebbségi kormány
Ivo Sanader miniszterelnök kormányában a pénzügyi tárcát Ivan Šuker, a védelmit Berislav Rončević, a külügyit Miomir Žužul, a belügyit Marijan Mlinarić, míg az igazságügyit Vesna Škare Ožbolt kapta. A gazdasági, munkaügyi és vállalkozási miniszter Branko Vukelić, a tengeri, közlekedési turisztikai és fejlesztési miniszter Božidar Kalmeta, a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter Petar Čobanković, az építészeti, a területfejlesztési és a környezetvédelmi miniszter Marina Matulović Dropulić, az egészségügyi és szociális gondoskodási miniszter pedig Andrija Hebrang lett. A családi és esélyegyenlőségi tárcát Jadranka Kosor, a tudományos, művelődési és sport tárcát Dragan Primorac vezeti. A kulturális ügyekért Božo Biškupić, az európai integrációért Kolinda Grabar-Kitarović felel.
A Mol képviselői egyelőre nem nyilatkoznak az ügyben, s tegyük hozzá, erre egyelőre nincs is igazán szükség, hiszen az új kormány távol van még a hivatalos állásfoglalástól. Zágrábi megfigyelők emlékeztetnek, hogy nem az INA privatizációja az egyetlen vitatott ügylet. Már a választások utáni napokban szóba került az Adria és a Barátság olajvezetékeket összekötő csővezeték terveinek felülvizsgálata is. A kormánykörökből felröppent gondolat itt még termékeny talajra is talált, hiszen sokan féltik az Adriát, s persze, a horvát nemzetgazdaság húzóágazatának számító idegenforgalmat a beruházás megvalósulása után Rijekában kikötő olajtankerektől. Ám konkrét lépések egyelőre itt sem történtek – csupán a közvéleményt figyelmét kötötte le pár hétig az elképzelés.
De komoly figyelem kíséri Horvátországban a minisztériumok összevonását is – a korábbi 19 helyett jelenleg 14-nél tartanak. Sokak szerint az új struktúra kiépítése jobbára arra szolgál, hogy elvonja a figyelmet a tényről: Ivo Sanader kabinetjének még koránt sincs többsége a majd tucatnyi kisebb nagyobb pártot felvonultató parlamentben. A legnagyobb parlamenti párt hetek óta lázasan dolgozik a megbízható parlamenti többség kiépítésén, ám eddig nem vezettek sikerre az erőfeszítések.
Felújítják az INA finomítóit
Az elmúlt hónapokban 13 milliárd dolláros környezetvédelmi beruházás-sorozatot kezdett a Mol. Ennek részeként a következő öt év alatt 1,5 millárd dollárt fordítanak a horvát INA olajtársaság kőolajfinomítóinak korszerűsítésére. A társaságban 25 százalékos tulajdonrészt szerzett Mol már a privatizáció során megállapodott a horvát kormány képviselőivel, hogy az INA finomítóit az EU-szabványoknak megfelelő szintre fejlesztik.
Ebben a kínos belpolitikai helyzetben jöhetnek jól az olyan „petárdák”, mint az INA-privatizáció felülvizsgálatának látványos bejelentése. A horvát privatizáció már korábban sem csupán koalíciós feszültségekre vezetett, hanem sajtónyilvánosság előtt zajló hangos veszekedésekre is. Az INA-ügy tehát alkalmas eszköz lehet a leendő kormányzati partnerek, vagy a kormányt kívülről támogató parlamenti csendestársak megnyerésére.
Az ilyenféle felvetések továbbá alkalmasak lehetnek a ma még többségében állami tulajdonban lévő INÁ-n belüli feszültségek kezelésére is. Hiszen a kisebbségi tulajdonos Mol már hozzálátott az elavult horvát kőolajfinomítók EU-normák szerinti felújításának előkészítéséhez.
Elemzők ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a korábbi zadari polgármester, s ebbéli minőségében a dalmáciai várost felvirágoztató Ivo Sanander miniszterelnök még csak meg sem szólalt az ügyben. Márpedig a karizmatikus politikus hírében álló, s a kormányán belül láthatóan „túlsúlyos” befolyású HDZ-vezetőnek aligha hiányzik a nemzetközi botrány – azt ugyanis sietett kijelenteni, hogy szeretné hazáját tovább vezetni az európai integráció irányába.
