Belföld

Hungaricum lehet a Malévből – a Malév-vezér szerint

A Malév elmúlt tíz évben elkönyvelt több mint 40 milliárd forint üzemi szintű vesztesége ellenére Sándor László elnök-vezérigazgató szerint a társaság hosszú távon jó befektetés lesz, a Molhoz vagy az OTP-hez hasonló hungaricummá válhat.

„Az évek óta tartó pénzügyi- és értékválság miatt paradigmaváltásra van szükség a társaságnál” – hangsúlyozta Sándor László az MTI-nek adott évértékelő nyilatkozatában. Ez a Malév új stratégiájában és intézkedési tervében testesül meg, amely a költségek 6-7 milliárd forintos lefaragásával számol. A menedzsment elképzeléseit a tulajdonos ÁPV Rt. is támogatja.

„A stratégiai terv egyes területeken 4-5 százalékos hatékonyságjavítást irányoz elő, összességében jövőre a tevékenységek eredménye szerinti veszteség lefaragása a cél” – mondta az elnök-vezérigazgató. A hatékonyság növelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a Malév megőrizze vezető piaci pozícióját Ferihegyen – mondta Sándor László, utalva arra, hogy Magyarország európai uniós csatlakozásával a korábbinál erősebb verseny jellemzi majd a piacot. Ugyanakkor az elnök-vezérigazgató nem tart attól, hogy a nyugat-európai légitársaságok jelentősen gyengíthetik a Malév pozícióját Ferihegyen.

„A Malév helyzeti előnye Budapesten továbbra is megmarad, a fapados légitársaságok alacsony áraira pedig ugyancsak kedvező árú akciókkal válaszol a légitársaság, – az elmúlt hónapok adatai alapján sikerrel” – mondta az elnök-vezérigazgató. A tervek között szerepel a Malév Expressz integrálása is. Sándor László hangsúlyozta, hogy nem a vállalati forma megszüntetése a cél, de indokolatlannak nevezte a leányvállalat elkülönült irányításának fenntartását.

Sándor László a légitársaság strukturális problémái közé sorolta a géppark „sokszínűségét”, ami rontja a gépek kihasználhatóságát. „A korábbi tervek 10 Bombardier CRJ típusú gép lízingjével számoltak, azonban a Fokkerekre a légitársaság jóval kedvezőbb ajánlatot kapott, ezekhez a korábbi 185 ezer dollár helyett havi 80 ezer dollárért juthat hozzá a társaság” – mondta. A CRJ típusból négy már a flotta része, a további hatra szóló opcióval azonban nem él a Malév.

A lízingelt gépek cseréjének összköltsége 7-7,5 milliárd forint körül lesz, ez azonban két év alatt megtérül az új gépek alacsony üzemeltetési költségének köszönhetően. A Next Generation családba tartozó Boeing 737-es gépekből a társaság 2005-ig összesen tizennyolcat lízingel, és ebben az időszakban 11 gép lízingszerződése jár le.


A veszteséges hosszú távú járatok, New York és Toronto sorsáról még nem született döntés – mondta Sándor László, hozzáfűzve, hogy ugyanakkor Kínában jelentős az érdeklődés a budapesti járatok iránt. Reményei szerint jövőre már közlekedhetnek közvetlen járatok Sanghaj, illetve Peking és Budapest között, ezek kezdetben várhatóan charterjáratok lesznek. Az új lehetőségek között említette a kelet-európai járatokat, amelyek „ráhordó” szerepe erőteljesen nő, azaz egyre több kelet-európai utas száll át más Malév járatokra Ferihegyen – mondta. A forgalom bővüléséhez hozzájárulhat az is, hogy az egyes kelet-európai légitársaságok gépparkjában még gyakran megtalálható, az EU tagállamaiból azonban kitiltott, zajos gépek helyét részben a Malév gépei vehetik át. Növekedési lehetőséget lát az elnök-vezérigazgató a cargo bővítésében is.

„Nincs kizárva, hogy a Malév beszáll a Ferihegyi repülőtér cargo-bázis fejlesztési beruházásába” – mondta. A közeljövő egyik legjelentősebb változása lesz a társaság életében, ha csatlakozik a Skyteam szövetséghez. A Malév kapcsolata a KLM légitársasággal segített abban, hogy a több éve tervezett szövetségi csatlakozás elérhető közelségbe került. „Az Air France és a KLM egyaránt támogatja a Malév belépését a szövetségbe, ám az elmúlt félév legjelentősebb eredménye az, hogy a vétójoggal rendelkező cseh légitársaság – korábbi merev, elutasító álláspontjával szemben – ma már nem zárkózik el a Malév csatlakozásától.

A Malév az idén 7 milliárd forintot kapott a tőkerendezésre az ÁPV Rt-től, amit jövőre további 3 milliárd forint követhet az eredményektől függően. Az elnök-vezérigazgató megerősítette: bár lett volna helye magasabb összegű tőkejuttatásnak is, a 10 milliárd forint elég ahhoz, hogy a társaság talpra álljon. Sándor László elmondta, hogy a légitársaságnak jelenleg 38 milliárd forintos hitelállománya van, ebből 40 millió eurót, mintegy
10,5 milliárd forintot tesz ki az EIB-hitel, további hitelfelvételre nincs szükség. A hitelállomány 90 százaléka hosszú lejáratú, 10 év átlagos futamidejű hitel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik