 |
| Vasváriné dr. Menyhárt Éva: nem várható új piaci szereplő. |
Vasváriné dr. Menyhárt Éva, a Matáv igazgatója a legfontosabb változásnak azt tartja, hogy az új törvény az EU jogharmonizációs folyamatának megfelelően készült el. A törvényből kikerült a postai szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás, s a törvény elnevezése – elektronikus hírközlés – egyértelműen csak az elektronikus átvitellel megvalósított hírközlés szabályozására vonatkozik. Az Elektronikus hírközlési törvény alapvetően az EU előírásainak igyekszik megfelelni, azaz olyan szabályozói elemeket vezetnek be, amelyek a tiszta piaci viszonyok megteremtését és a verseny élénkítését szolgálják.
Az igazgató úgy véli, a törvény lényegéhez tartozik az a törekvés is, hogy a volt monopolszolgáltatókat – tehát főként a Matávot – többletkötelezettségekkel terheljék meg. Az aszimmetrikus szabályozás fenntartása és a rendszeres piacelemzésre épülő alkalmazása az új törvény fontos eleme. Ez azt jelenti, hogy bizonyos jogszabályi kötelezettségek csak az úgynevezett jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkoznak, míg az új vagy kisebb piaci szereplők gazdasági alapon hozhatják meg üzleti döntéseiket.
Az ügyfeleket is érintő egyik leglényegesebb változás az lesz, hogy a nemzetközi és a belföldi hívások után most már a helyi hívások esetében is szolgáltatót választhat az előfizető. Bár a választási lehetőség adva volt korábban is, az ügyfelek a belföldi hívások esetében alig-alig váltottak szolgáltatót. Egyelőre még kérdéses, hogy a helyi hívások tekintetében kibontakozik-e majd verseny.
Egy másik jelentős változás a számhordozhatóság bevezetése. A Matáv a földrajzi értelemben vett számhordozhatóságot is igyekszik elősegíteni. Ez a változás az ügyfeleknek nem kerül pénzbe, minden ezzel kapcsolatos költséget a szolgáltatók fizetnek. A Matávnak a műszaki átállás legalább egymilliárd forintjába kerül.
Internetes hívások esetében megjelenik az átalánydíjas szolgáltatási kötelezettség a kis- és nagykereskedelmi piacokon is. Az internet elterjedésének elősegítése érdekében újabb elemként vezetik be a funkcionális internetszolgáltatási kötelezettséget, ami azt jelenti, hogy az egyetemes szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak ilyen jellegű csomagjukban kínálniuk kell az alap-internethozzáférést. A Matáv számára az internet szabályozás a legfájóbb, mert a törvény garantálja, hogy az internetes hívás olcsóbb, mint a beszédhívás. Szerintük azért nem lenne szabad különbséget tenni, mert a költségek szempontjából mind a két hívásfajta ugyannyiba kerül. Általában is megállapítható, hogy az egyetemes szolgáltatások tekintetében a Matáv számára kedvezőtlenebb az új finanszírozás.
Vasváriné dr. Menyhárt Éva szerint nem várható jelentős számú új piaci szereplő megjelenése a hazai távközlési piacon. Sajnálatos módon a vezetékes távközlési szektor nem annyira vonzó a befektetői körök számára, mint amennyire az EU-országok piacai voltak az 1998-ban történt piaci liberalizáció idején. A jelenlegi szolgáltatók között tovább élénkülhet a verseny, s a remények szerint egyre inkább a fogyasztó érdekeiért folyó harc kerül a középpontba.
A verseny nagyobb élénkülésére azokban a piaci szegmensekben lehet számítani, ahol már jelenleg is erős a rivalizálás: ilyen az adatkommunikációs szolgáltatások, az internet és a távolsági hívások piaca. Emellett folytatódik a vezetékes és a mobil szolgáltatók között a hangszolgáltatások területén jelenleg is folyó éles küzdelem.
Csarnai Attila
