Klaus Hartmann: a DT stratégiai befektetőként bizonyított.
Éppen tíz esztendeje, hogy a Deutsche Telekom (DT) a Matáv privatizációja során részesedést szerzett a magyar távközlési cégben, majd a másik tulajdonos, az Ameritech kivásárlása után többségi – mintegy 60 százalékos – tulajdoni részre tett szert. A DT számára a Matávval töltött tíz év sikeresnek mondható – véli Klaus Hartmann, a Matáv gazdasági vezérigazgató-helyettese, aki még hozzáteszi: ha bővebben kellene ezt kifejezni, úgy mondaná: nagyon sikeres…
Bár az elmúlt tíz esztendő során rendre felröppentek a hírek, hogy a DT esetleg eladná a Matávot, a feltevések sosem bizonyultak igaznak. Klaus Hartmann emlékeztet rá: a DT, Európa legnagyobb távközlési szolgáltatója stratégiai befektetőként bizonyította hosszú távú elkötelezettségét a Matáv, Magyarország legjelentősebb távközlési szolgáltatója és a magyar távközlés jövője iránt.
A Matáv ma a kelet-közép-európai régió egyik legfejlettebb és legeredményesebb vállalata, nemzetközi színtéren is vonzó piaci szereplő. Korszerű távközlési szolgáltató, amely szinte minden kommunikációs igény kielégítésére képes, kiaknázva a vezetékes-mobil konvergencia és az IP technológia lehetőségeit is. Nem véletlen, hogy 1999-ben a Matávot választották az évtized vállalatává Közép-Európában. Jelenleg a bekapcsolt vezetékes vonalak száma több mint 2,8 millió, vagyis némileg csökkent az utóbbi időben, de a csökkenő tendencia lassult. A hálózat több mint 87 százaléka digitalizált, a korszerű ISDN-fővonalak aránya meghaladja a 18 százalékot. A szélessávú ADSL-csatlakozások száma októberben elérte a 80 ezret, és gyorsan növekszik. Különösen jelentős mértékben nőtt a mobiltelefon-ügyfelek száma, már túllépte a 3,5 milliót. Az internet-előfizetők száma közel 185 ezer; a kábeltévé-előfizetők körülbelül 350 ezren vannak.
A Matáv rugalmasságának, nyitottságának, a DT-vel való jó együttműködésének köszönhetően virágzásnak indult, ami pénzügyi mutatóin is látszik. Márpedig ez ritkaságnak számít manapság a távközlési piacon. A Matáv a DT külföldi felvásárlásai sorában az elsők között volt, s a német óriáscég jól hasznosította itt a hazai piacon szerzett tapasztalatait, például a liberalizáció terén. Miután a DT 1996-ban kibocsátotta részvényeit Frankfurtban, Tokióban és New Yorkban, rá egy évre a Matáv-részvényekkel is megkezdődött a kereskedés Budapesten és New Yorkban. A vállalat részvényeinek 26 százalékát hozták forgalomba, ez volt az addigi legnagyobb magyarországi részvényjegyzés. Ráadásul a Matáv lett az első közép-európai cég, amelynek papírjait a New York-i tőzsdén is jegyzik.
Klaus Hartmann úgy látja, hogy a DT elérte, sőt túlteljesítette azt a célt, amit a Matáv privatizációjakor kitűzött maga elé. Az anyacég továbbra is jó esélyt lát a növekedésre, fejlődésre. A legdinamikusabb fejlődést a mobiltelefon terjedése jelenti, hazánkban a mobil penetráció 2003 szeptemberében 75 százalékos volt. A Matáv cégének, a Westelnek a piaci részesedése 47 százalék, vagyis a világ legjelentősebb mobilszolgáltatójával, a Vodafone-nal való versenyben megőrizte piacvezető helyét. A vezetékes vonalak számának növelése érdekében folyamatosan új csomagokat vezetnek be, a cél az, hogy jövőre megőrizzék a mostani penetrációt.
Az internet elterjedésében sokat segítenek a magyar kormány törekvései, de a megfelelő tartalom hiánya – s ez nem a távközlési cégeken múlik – még akadálya a gyorsabb fejlődésnek. Ugyanakkor a DT internetes leányvállalata, a T-Online is csak most érte el az első sikeres negyedévét.
A jelen időszak eseményeihez tartozik a Maktel megvásárlása. Közben folyamatosan vizsgálják a lehetőségeket, hogy a térség más országaiban is részesedést szerezzen a Matáv. Szóba jöhet Románia, Szerbia, Bulgária, Görögország. De ez már egy újabb történet, a jövő kihívása.
Csarnai Attila
