 |
Sárecz Lajos. A vállalatok minden harmadik szervert fölöslegesen vesznek meg. |
Bár Linus Torvalds 12 évvel ezelőtt írta meg a Linux első változatát, mint az akkor létező operációs rendszerek egy alternatíváját, ezt az operációs rendszert igazából csak az utóbbi öt évben kezdték egyre komolyabban venni a fejlesztők és az üzleti felhasználók. Mint azt Sárecz Lajos, az Oracle értékesítési tanácsadója elmondta, számos oka volt annak, hogy jó darabig inkább csak oktatási, tudományos és webes alkalmazások területén foglalkoztak a Linuxszal.
Komoly üzleti alkalmazások futtatására sokáig több okból sem volt alkalmas a termék. Egyrészt túl gyakoriak voltak a verziófrissítések. Üzleti környezetben a havonta-kéthavonta történő frissítéseket egyszerűen nem tolerálják. Másrészt nem volt megfelelő támogatás, tanácsadás a termék mögött, komoly hátterű informatikai vállalatok nem álltak a Linux mögé.
Ez a helyzet 1998-ban kezdett megváltozni, az Oracle például akkor dobta piacra első, Linuxon futtatható kereskedelmi adatbázis-kezelő megoldását. A második évezred fordulójára pedig a Linuxot fejlesztő vállalkozások Enterprise verziókat készítettek a szoftverből, kifejezetten nagyvállalati környezethez, ezek éves frissítési ciklusa már üzleti környezetben is elfogadható, kiszámítható és tervezhető volt. Ezzel párhuzamosan néhány nagyvállalat, köztük az Oracle is úgy döntött, hogy komoly alternatívaként kezeli a Linuxot, és fejlesztői-támogatási szinten is melléállt. Ez részben egyes Linux disztribútorok kiemelt partnerként kezelésében nyilvánult meg, részben abban, hogy az Oracle nekiállt minden komoly üzleti alkalmazását először Linuxon futtathatóvá tenni, majd natív verziókat készíteni belőlük.
Mivel az Oracle alkalmazásai sok esetben katasztrófatűrő rendszerekben is használatosak, ezért a cég számára fontos fejlesztési céllá vált, hogy Linux platformra elkészítse az Oracle Cluster File Systemet GPL licenc alatt – mondja Sárecz Lajos. A fejlesztési munkák segítéséhez a cég létrehozott egy Linux kernel fejlesztői csapatot is, ennek nagy előnye, hogy a kiemelt partnerként kezelt Linux disztribútorok üzleti felhasználói számára nemcsak az alkalmazások, hanem az operációs rendszer szintjén is teljes körű támogatást tudnak nyújtani a problémák megoldásához.
Fontos kérdés lehet persze egy termék és az azt értékesítő cég hitelességének szempontjából maga a használat. Nos, az Oracle nem tartozik a „vizet prédikálnak, bort isznak” kategóriába. Az elmúlt évek fejlesztési eredményei nyomán az egész Oracle cégen belül is átállt a Linux operációs rendszer használatára. A vállalat teljes belső kommunikációs rendszere – levelezés, intranet, webhozzáférés és egyebek – Linux platformon működik. A vállalat a fejlesztői részleget is folyamatosan átállítja Linuxra, ennek első lépéseként 2003. október 6-ától 5000 Oracle E-Busniess Suite fejlesztő már Linux operációs rendszeren dolgozik.
|
 |
A Linux sokáig az amolyan belevaló srácok operációs rendszereként szerepelt. Az utóbbi időben azonban kétség-telenül terjed. Nem kis részben a hagyományos UNIX-os felada-tokat ellátva. Közülük az egyik legizgalmasabb terület a nagyvállalati adatbá-zisok, adatbankok kiszolgálásá-ban betöltött szerepük növeke-dése lehet. Márpedig ebben jók a Linux kilátásai, mivel a kernel feletti rétegeken gyakorlatilag azonos alkalmazáskörnyezetet nyújt különböző processzorarc-hitektúrákon, beleértve ebbe természetesen a nagy rendsze-rekben is egyre jelentősebb inteles eszközöket. Hasonlóan jó kilátásokat sejtetnek a különböző felmérések, melyek közül e téren a legfrissebbek közé tartozik a META Group nyár óta kiadott sorozata.
Linux-hatás. Még júniusban jelent meg a csokor első tagja, melynek szerzője Philip Dawson és a Server Vendors: The Linux Effect címmel. (Itt köszönjük meg a META Group Stratis, a hazai képviselet segítségét a tanulmányok rendelkezésünkre bocsátásáért.) A vizsgálat alátámasztotta, hogy az Intel alapú rendszerek feljövőben vannak, és amennyiben ez a tendencia folytatódik, a nagy rendszerek szívében is jelentős szerepet kaphatnak, miközben a nagy RISC alapú UNIX-ok, a Sun Solaris, az IBM AIX és a HP-UX piacot veszíthet. Az inteles világban pedig, mint azt említettük, jók a Linuxok. De valójában mire is használják a Linuxot? A nagy rendszerek esetében egyértelműen a szerveres feladatok ellátására. E feladatkörök közül jelenleg a web-kiszolgálás terén bizonyul a legjobbaknak a UNIX-családból, e téren a Windows-zal azonos osztályzatot kapott. Ugyanakkor más forrásokból tudható, hogy maga a web-szoftver sokszor Windows-on is nyílt forráskódú szoftvereszköz. A META Group felmérésére visszatérve, a szerverplatformok közül a Windows kapta a legjobb jegyet mint alkalmazás-kiszolgáló, és adatbank-alapként is jól szerepelt.
Az adatbázisok kiszolgálói. A vállalati adatbázisokat érintő felmérések szeptemberben jelentek meg a META Group gondozásában. Itt néhány hónappal korábban még nem a Linux kapta a legjobb jegyet, de már érezhető az azóta eltelt időszak piaci változása. Bár a nagy adatbázisok, adatrend-szerek gazdáinál egy darabig vélhetően még nem a Linux lesz a piacvezető, a jelentősége növekedni fog. Ennek egyszerű a magyarázata: a beszerzési tervekben egyre tudatosabbá válik a megbízhatóság, illetve a hibatűrés, miközben a költséghatékonyságot is növelni szeretnék. Így a nyílt forráskódú rendszerek nagyobb szerepet kaphatnak e folyamatokban. Elsősorban a kisebb, négypro-ceszszoros rendszerekben, melyek zöme a költségérzé-kenyebb piacon fut.
Andrew’s |
|
Ezzel a lépéssel az Oracle Linux melletti elkötelezettsége is hitelesebbé válik a nagyvállalati vevők számára. A cégek számára, amelyek szerveroldalon is szeretnének váltani, az Oracle így teljes megoldást tud nyújtani: szerver operációs rendszert és az azokon futó teljes körű megoldásokat, egészen a katasztrófatűrő rendszerekig.
Érdekes kérdéseket vethet fel a grid computing, azaz a fölösleges kapacitásaikat hálózaton megosztó számítógép-hálózatok elgondolása. A grid computing elv egyik első alkalmazása lényegében a SETI program volt, egy kutatási célú projekt. Az új informatikai elv következő lépcsője a vállalaton, szervezeten belüli grid computing. Ekkor egy nagyobb, több telephelyen működő vállalat számára adja meg ez a megoldás azt a lehetőséget, hogy a különböző telephelyein különböző pillanatokban felmerülő számítástechnikai kapacitásigényeket ki lehessen szolgálni a többi telephely erőforrásainak bevonásával, anélkül, hogy költséges szerver beruházásokba verné magát az adott cég IT részlege.
Ennek az elgondolásnak a létjogosultságát az a nemrégiben készült tanulmány is alátámasztja, amelyet a Párizsban tartott OracleWorld konferencián ismertettek. A tanulmány legfontosabb megállapításai közé sorolható, hogy az üzleti, közigazgatási szférában a szerverek csak 60 százalékos kapacitással működnek – másképp fogalmazva minden harmadik szervert a vállalatok fölöslegesen vesznek meg, a grid computing kihasználásával ugyanis a jelentkező kapacitásigényeket biztonságosan kielégíthetnék a meglévő erőforrások jobb kihasználásával!
Az Oracle a 10g jelű adatbázis-kezelő megoldásával már a grid computing követelményeit is igyekszik kielégíteni, és ennek Linuxra portolásával elérhetővé teszi a vállalati felhasználók számára, akik szeretnék kihasználni a Linux operációs rendszer egyéb előnyeit is. Ezek közé tartozik például, hogy számos piackutatási felmérés eredménye szerint a nagyvállalati környezetekben is a Linux platformot használók jóval kisebb költségekkel üzemeltethetik rendszereiket, mint más operációs rendszerek használatával. Bár az Enterprise változatokat a Linux esetében sem ingyen adják, ezek ára még mindig legfeljebb a fele annak, amit a kékablakos verziók esetén kell fizetni a szoftverekért licencdíjként – jegyzi meg Sárecz Lajos.
Végül, de nem utolsósorban van egy további, nem elhanyagolható előnye is a Linux platformnak. Ez pedig az, hogy az Intel hardverein futtatva nagyon jó teljesítményértékeket lehet vele elérni. Az Oracle számos alkalmazását benchmarkolta már Linux környezetben, és ezek teljesítménymutatói egyáltalán nem maradnak el más Intel alapú operációs rendszerek, illetve más hardverszállítók gépein más operációs rendszerekkel elérhető teljesítmények mögött. Sőt, a teljesítmény mellett annak költségeit is figyelembe véve nem egy esetben a Linux platformon futó megoldás a legjobbak közé került.
