Ma már minden magára valamit is adó álilam célja az információs társadalom feliépítése. Ez fog határokat húzni századunkban a fejlett és az elmaradott országok között. Információs társadalmat azonban nem lehet felépíteni olyan elektronikus közigazgatási, elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nélkül, amelyeket a társadalom polgárai egyformán igénybe vehetnek köz- és magánügyeik elintézéséhez.
György László: az IBM évente kétszer annyi újítást szabadalmaztat, mint az őt követő 5 versenytárs együttvéve.
Az Európai Unió is megfogalmazta a maga irányelveit eEurope néven, s ezeket hazánk is magáévá tette. Az olcsó és hatékony e-közigazgatás azonban számos feltételt követel meg a kiszolgáló információtech-nológiai háttérrendszerektől. Többek között azt, hogy számtalan fajta létező rendszer legyen képes kommunikálni egymással; a polgárok igényeit kiszolgáló rendszer legyen költségtakarékos és megbízható; az e-közigazgatási rendszerek pedig ne legyenek kiszolgáltatva egyik vagy másik szolgáltató másokéval nem kompatibilis megoldásának.
E követelményeknek többek között a nyílt forráskódon alapuló szoftverek (open source software, OSS) felelnek meg leginkább – összegezhettük azon beszélgetés eredményét, melyet György Lászlóval, az IBM Magyarország kormányzati üzletág igazgatójával, valamint dr. Köntös Zoltánnal, a cég tanácsadójával folytattunk. Minden olyan területen, ahol költségvetési nyomás van a kiadások kordában tartására; ahol választási lehetőségre van szükség a szállítók és szállítói megoldások között; ahol fontos a rendszer flexibilitása; ahol fontos a digitális adatvédelem – ott az IBM szakemberei javasolják Linux operációs rendszerek és azokon futtatható alkalmazások használatát.
Talán kevesen tudják, de az IBM a világ egyik legnagyobb OSS innovátora. 2001-ben például nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos K+F kiadásokra (Linux és azon futó alkalmazások) egymilliárd dollárt költöttek világszerte. Ebből következik, hogy az IBM-nél ott az OSS alapú megoldásokat támogatni, telepíteni, üzemeltetni, szupportálni tudó szakembergárda. A világ vezető információtechnológiai vállalatai közül rajta kívül csak néhányan tették le a garast a Linux és az OSS alkalmazások mellett – mint a Sun, az Oracle, a Novell. Igaz, a támogatók száma növekszik.
A bevezetőben említett célokat – a technológiai fejlődés sajátosságai és az informatikai ipar sajátos piaci viszonyai folytán – a leghatékonyabban a nyílt szabványokon alapuló rendszerekkel lehet megoldani. Nem véletlen, hogy az Európai Közösség illetékes bizottságai is támogatandóként jelölték meg a nyílt szabványokon, nyílt forráskódon alapuló rendszereket. Ez magában foglalja többek között az XML, a J2EE, a Linux, az SQL és más szabványokat, rendszereket is. Az IBM mindegyiket támogatja, mindegyikre vannak kiforrott, más alkalmazásokkal, más adatbázisokra épülő és azokat kiszolgáló applikációkkal biztonságosan kommunikálni képes megoldásai – jegyezték meg beszélgetőtársaink.
Az EU nyílt szabványokkal kapcsolatos, már említett céljaival éles ellentétben áll például a magyar állam szoftverbeszerzési gyakorlata. Míg idén a kormányzat a közbeszerzések révén körülbelül 11 milliárd forintot költ Microsoft szoftverekre, addig csak körülbelül 0,2 milliárdot Linuxra és OSS alkalmazásokra. Ezzel csak egy szállítónak való kiszolgáltatottságot erősíti, miközben számos inkompatibilitást és biztonsági problémát is megvásárol – nem éppen kevés pénzért.
Az eEurope 2005 program keretében hazánk is meghatározott 20 olyan alapvető e-közigazgatási, e-government szolgáltatást, amelyet akkorra a polgárok számára használhatóvá kíván tenni. A kormányzati célok találkoznak az e-közigazgatás ügyfeleinek igényeivel: hivatalos ügyeket el lehessen intézni elektronikusan, személyes jelenlét és időrabló sorban állások nélkül is. A kettő metszéspontjában van ezek technológiai leképezése, a nyílt megoldásokon alapuló eszköztárral. A nyílt forráskódú megoldások választása hosszú távú döntés, de hosszabb távon anyagilag is lényegesen jobb megoldás az egyik vagy másik szállító sajátos megoldásainak való kiszolgáltatottságtól.
Miért pont az IBM lenne jó választás kikövezni ezt az utat? – vetődik fel a kérdés. Mint György László megjegyezte, több okból is joggal érzik magukat felkészültnek a feladatra. A világon ma az IBM évente kétszer annyi újítást szabadalmaztat, mint az őt követő 5 versenytárs együttvéve. Tehát óriási innovatív energiák dolgoznak a cégben. Másrészt a „nagy kék” teljes termékportfóliója olyan lehetőségtár, amely bármiféle ügyféligény megvalósításához megoldást tud nyújtani. Ez jelentheti konkrétan IBM erede-tű termék, szoftver, szolgáltatás nyújtását, de jelentheti azt is, hogy képesek az ügyfél igényeinek megfelelően más szállítók nyílt szabványokon alapuló megoldásait is együttesen muködő, egymással is kommunikálni képes rendszerré integrálni.
Végül pedig: az IBM képes a többfajta folyamatot kiszolgáló és többfajta rendszert üzemeltető szervezetek kapacitásait a mindenkori igényeknek megfelelően optimalizálni, anélkül, hogy azok feleslegesen drága hardverkiadásokra kényszerülnének. A kormányzati szféra nem profitorientált szervezet, itt máshogyan kell az információtechnológiai folyamatokat optimalizálni, a hatékonysági követelményeknek megfeleltetni. Természetes gondolat, hogy olyanok végezzék a feladatot, akik az üzleti szférában már ilyen jellegű tapasztalatokat szereztek.
