Medgyessy Péter hozzáfűzte: Eljutottunk azonban odáig, hogy már csak 3 téma maradt függőben. Azzal pedig mindenki egyetértett, hogy azokat az ügyeket, amelyekben már megállapodtunk (és ezek közé tartozik a kisebbségek védelmének ügye) nem szabad újranyitni – mondta szombaton Brüsszelben, a csúcs eredményeit értékelve.
Jacques Chirac francia elnökkel és Gerhard Schröder német kancellárral folytatott beszélgetésein felvetődött, hogy a jövő év elején érdemes lenne egy konferenciát, vagy inkább beszélgetést rendezni, s erre minden bizonnyal Magyarország is meghívást kap majd – közölte. Itt nem annyira az alkotmány ügyeiről, hanem inkább arról lenne szó, hogy miként lehet továbblépni az európai integrációban, miként lehetne fokozottabb együttműködést kialakítani az erre hajlandó országok között. „Magyarország szívesen részt vesz ezen a találkozón, ami egyben jelzi, hogy mi a gyorsabb előrehaladás hívei vagyunk” – hangsúlyozta Medgyessy Péter.
A három függőben maradt téma az Európai Bizottság összetétele, a minősített többséget igénylő döntéseknél a szavazati arányok ügye és az, hogy mely témákban lehet vétójogot érvényesíteni, azaz hogy a minősített többségű döntések mely kérdéskörökre terjednek ki. Ezek közül az első kérdésben – bár hivatalos döntés nem született – a magyar kormányfő szerint nagyon gyorsan meg lehet majd állapodni, mert az országok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy 2009 után is egy ideig még minden EU-tagállamnak legyen 1-1 szavazati joggal rendelkező biztosa.
A legnagyobb ellentétek a minősített többségű döntések szavazati arányaival kapcsolatban mutatkoztak, ahol a frontok – mint a kormányfő beszámolt róla – a tanácskozás utolsó óráira eléggé megmerevedtek. Medgyessy elmondta, hogy e kérdés kapcsán egyértelmű volt Magyarország álláspontja: bár érthető a lengyel vélemény, az, hogy Varsó meg szerette volna őrizni a számára előnyös Nizzai Szerződés rendelkezéseit, de Magyarország igazságosabbnak tartja, amit a németek szorgalmaztak, azaz e rendszer reformját. (A nizzai megállapodás majdnem ugyanakkora szavazati súlyt adott Lengyelországnak, mint a nála kétszer népesebb, s egyben az Európai Unió legfőbb befizetőjének számító Németországnak.)
A kormányfő végül leszögezte: még mindig jobb, hogy most nem sikerült megállapodni az Európai Unió alkotmányában, mint ha ez az alkotmány rossz kompromisszum alapján jött volna létre. „Az EU története a túlhaladott kudarcok története” – idézte a tárgyalások egyik résztvevőjét, hozzátéve, hogy ezzel a megfogalmazással ő is egyetért, ez jól tükrözi az Európai Unió elmúlt csaknem ötven évének eseményeit.
