Belföld

Bokros Lajos szerint további szigorítások kellenének

Bokros Lajos szerint a lakáshitelezés szigorítása nem elegendő, a költségvetési politika további szigorítására van szükség. A Világbank igazgatója a gyöngyösi Liberális Klub rendezvényén kijelentette, a valutaválság miatt szükség lenne a jövő évi költségvetés módosítására még a végszavazás előtt.

A valutaválság miatt szükséges volna a 2004-es költségvetés végszavazás előtti módosítása – jelentette ki Bokros Lajos csütörtökön Gyöngyösön.  “Az a költségvetési terv, ami a valutaválság előtt elegendőnek látszott, ma már nem elegendő” – közölte a Világbank igazgatója a gyöngyösi Liberális Klub rendezvényén. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta: a 3 százalékos kamatemelés legalább 200 milliárd forint többlet kiadást jelent a költségvetés számára, és a MOL sikertelen privatizációja is további 50 milliárd forinttól fosztja meg a büdzsét.


Bokros Lajos fontos lépésnek nevezte a lakáshitelezés szigorítását, ám – mint mondta – ez nem elegendő, a költségvetési politika további szigorítására van szükség. Hozzátette: ezzel párhuzamosan kívánatos volna az adóterhek radikális csökkentése és a húsz éve napirenden tartott államháztartási reform elindítása is. Bokros Lajos kérdésre válaszolva szólt arról is: a nemzetközi piacok egyöntetű megítélése szerint nem reális cél az euró 2008-as Magyarországi bevezetése. Ha egy kormány egy nem reális célkitűzést hangoztat, az egyértelműen hiteltelenné teszi a politikáját – mondta. Ennek kapcsán úgy vélekedett: a magyar kormánynak fontos volna belátnia, hogy ha ez a cél júniusban teljesíthetőnek látszott, ma már egyértelműen nem tűnik megvalósíthatónak.


A volt pénzügyminiszter szerint az államháztartási egyensúlyt és a versenyképességet romboló gazdaságpolitika 2000-ben kezdődött el, amikor az “ezredforduló kormánya” úgy gondolta, hogy a belső kereslet növelésével érdemes felpörgetni a világgazdasági lanyhulás miatt csökkenő, addig export- és beruházás-vezérelte növekedést. A fedezetlen bérkiáramlás nyomán élénkülő kereslet ugyanis fokozódó importot jelent, ami azonnal elrontja a külkereskedelmi mérleget és a többletfogyasztást csak külföldi hitelekből lehet finanszírozni. Ebben a helyzetben a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb feladat a munkaerő versenyképességének és a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása; ez elsősorban a fedezetlen bérkiáramlás korlátozását és a költségvetés túlköltekezésének megállítását jelenti – közölte a Világbank igazgatója.


A volt pénzügyminiszter a továbbiakban úgy vélekedett, hogy Magyarországon nem csupán az államháztartási hiány, hanem a költségvetési újraelosztás mértéke és az újraelosztás szerkezete is rombolja a versenyképességet. Ennek kapcsán posztkádáristának nevezte az előző kormány által 2000-ben elindított, az állami beruházásokra épülő voluntarista gazdaságösztönző gazdaságpolitikát. Ugyanis, ha az állam jobban tudná, hogy mi a jó beruházás, mint a piac, akkor “sikerült volna a szocializmus” – mondta. A magyar gazdaság másik súlyos gondjaként jelölte meg a volt pénzügyminiszter az egészségügy és az oktatás elmaradt reformját, mert – mint mondta – ma a világszínvonalú iparhoz és pénzügyi szolgáltatásokhoz drámai módon lecsúszott oktatás és egészségügy társul.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik