Belföld

Az aszálynak is szerepe volt a vártnál jelentősebb áremelkedésben

Az élelmiszerárak már második hónapja meredeken emelkednek, hiszen szeptemberről októberre 1,6 százalékkal, októberről novemberre 1,5 százalékkal drágult a fogyasztói kosárban közel 25 százalékos súllyal szereplő árucsoport. A jelentős emelkedés egyik oka az aszály volt - vélik szakértők.

A Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa úgy véli, hogy az élelmiszerek árának hosszú ideje tapasztalható dezinflációs folyamata lezárult, aminek jelei a mezőgazdasági termelői árakban már korábban megmutatkoztak.


A magas árak további okai közé sorolta a kutató az aszályt, amely mind a burgonya, mind a friss zöldségek árait felfelé nyomta, s ehhez járult az erős lakossági kereslet. Mivel az élelmiszerexport is megugrott, a hazai árualap természetszerűleg zsugorodott.


Decemberben az élelmiszerek áremelkedése lelassul, és 5,8 százalékos, az év egészére 4,7 százalékos inflációt vár a Kopint – közölte az intézet főmunkatársa. Ami a jövő évet illeti, a Kopint némileg módosít prognózisán: a várható éves fogyasztói áremelkedés 6,2-6,3 százalék lehet, az euró/forint árfolyam pedig az idei 254-ről 262-re módosul – jelezte Bartha Attila. 


A vártnál kedvezőtlenebb novemberi inflációs adatot az előző két hónap vártnál kedvezőbb adata előzte meg – kommentálta az 5,6 százalékos inflációt Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint 2003-ban az átlagos fogyasztói áremelkedés 4,7 százalék lehet, jövőre pedig 6,2 százalék. A most nyilvánosságra került élelmiszer áremelkedés mögött az ismert aszály mellett elképzelhetően az is meghúzódik, hogy a termelők már felkészültek a jövő évi áfa emelkedésre, és eladásaiknál már érvényesítették ezt.


Karsai úgy véli, hogy az idényáras élelmiszerek ára decemberben már nem emelkedik jelentősen. A 4 milliárd eurót megközelítő első 10 hónapi külkereskedelmi hiány ellenére a GKI tartja az egész évre várt 4,8 milliárd eurós hiány-prognózist – jelentette ki Karsai. Mégpedig azért, mert októberben a kivitel növekedési üteme már gyorsabb volt az import növekedési tempójánál, és látható, hogy az év közepe óta folyamatosan gyorsul az export – tette hozzá.


A gazdasági növekedés Magyarországon általában azzal jár, hogy az importból beszerezhető árukkal együtt a készleteket feltöltik, tehát szélesebbre nyílik az export-import olló – magyarázta Karsai. Mivel feltételezhető, hogy a fogyasztást szolgáló javak importjának kereslete a lakossági kereslet bővülésének általános lassulásával együtt mozog, a külkereskedelmi mérleg deficitje jövőre drasztikusan már nem romlik tovább, noha mértéke 2004-ben elérheti az 5,4 milliárd eurót – mondta a GKI ügyvezető igazgatója.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik